Kender és len.
Kender és len.
A kendert hajdanta nemcsak köztes veteményül, de önállóan is, kivált a Csallóközben termesztették nagyobb mértékben; ma már csupán Gúta környékén találkozunk kiterjedtebb mívelésével. Helyét a len foglalta el, melyet a Nagytanyon államsegélylyel felállított lengyár részére ez időszerint a csallóközi járás madjnem mindegyik községében mívelnek. Lent 1895-ben Komárom vármegyében 920 hektáron (0.64%), 1903-ban 972 hektáron (0.64%) vetettek; 1905-ben magánúton beszerzett adatok szerint mívelése a csallóközi járás tizenhét községében már 1758 hektárra terjedt. Csallóközben legtöbbet Gúta, Nagymegyer, Izsa és Nemes-Ócsa termesztenek. A nagytanyi gyár a termést q-ként 7–9 koronán váltja be. A vállalkozó újabban Komáromban is állított beváltótelepet s így a termesztés előreláthatólag a dunajobbparti részen is el fog terjedni. A szükséges orosz lenmagot a gyár szolgáltatja a termelőknek. A vármegyében kenderből 1896-ban hektáronként 7.62 q magtermést és 5.21 q fonáltermést (ez mintegy 36–37 q kórónak felel meg); lenből pedig 4.33 q magtermést és 3.47 fonáltermést számít az országos statisztika.
