Dohány.
Dohány.
A dohánynak nagyban való termelését 1772-ben Henry H. franczia vállalkozó kezdte meg Kisbéren; Kamocsát pedig Korabinsky már 1786-ban említi dohánytermesztő helyként. A negyvenes években a Vág és Nyitra mellékén, néhány dunamelléki helyen: Zsitvatőn, Virten s a gesztesi járásban Kisbéren volt elterjedve termesztése. Legjobb dohány Ógyallán terem, hol 1848-ban szivargyár is állott fenn; a szomszédságában fekvő Vék pusztáról nevezett 190véki dohány pedig hajdan országos hírnévre tett szert (már 1829-ben dicsérettel emlegeti Csaplovits). 1903-ban 377 hektáron termesztették (1895-ben csak 295 ha-ron); Csallóközben főleg Ekel, az udvardi járásban főleg Ógyalla, Udvard, Csúz táján mívelik. Átlagos termése, 1896-ban, hektáronként 17.37 q-ra rúgott. A termést az érsekújvári beváltó-hivatal 40–44 korona átlagáron veszi át. Az érsekújvári kerületben kerti (rétháti) és közönséges kerti dohányt termelnek, melynek nikotintartalma Tóth Gyula kir. fővegyész vizsgálatai (1900) szerint a következő:
Nikotin %
| |||
a nyers
dohányban |
a fermentált
dohányban |
országos
közép érték | |
Kerti (rétháti) Bajcs
|
1.72
|
1.40
|
1.86
|
Kerti közönséges Bajcs (Haraszt)
|
1.72
|
1.51
|
2.76
|
Kerti közönséges Bajcs (Farkasd)
|
1.40
|
1.08
|
–
|
Kerti közönséges Ó-Gyalla
|
0.32
|
0.43
|
–
|
Kerti közönséges Bagota
|
1.51
|
1.40
|
–
|
Kerti közönséges Csúz (Örömhegy)
|
1.72
|
2.05
|
–
|
