Kosztolányi Dezső: AVE MARIA
AVE MARIA
Luciano Croci
A hosszú éjszakán került az álom,
selyem zenélt a templomi homályon
| mert tegnap láttalak először én, |
| s az oltárnál, az oszlopok kövén. |
Visszhangozott homályosan morogva
hajad leomlott, s mint egy szent madonna,
| jámbor papok imája reszketeg, |
| bús áhitattal kérted az eget. |
Ó, mily imádatos, finom, szelíd
tűzzel ragyogtak kedves szemeid!
Lelkem feléd repült rajongva, égve.
tűzzel ragyogtak kedves szemeid!
Lelkem feléd repült rajongva, égve.
Lankadva rebbent már a bús ima,
Te fölemelted két szemed az égre
s halkan susogtad: - Ave Maria!
Te fölemelted két szemed az égre
s halkan susogtad: - Ave Maria!
