Kúthy Lajos élete
Kúthy Lajos élete
Vajda még teljes fényében ragyogott, a mikor Kúthy Lajos elbeszéléseivel föltűnt. Elevenség, könnyűség, lelemény, szerkezet mutatkozott nála, sőt eleinte biztató jelül bizonyos műgond is, különösen szerkezeteinek kikerekítésében és nyelvének választékos színezetében. De szapora termékenységével és emelkedő hírével nem haladott párhuzamosan művészi törekvése és tehetséges fejlődése. A lélek és a szív ismeretében nem mélyűlt, megfigyelő és elemző ereje nem izmosodott.
Született 1813-ban, Biharmegyében, Ér-Mihályfalván, hol apja ez időben paposkodott. Mint fürge és eszes gyermek nagy érdeklődéssel csüngött a dajkameséken, népdalokon, görög regéken, s költői hajlama már hat éves korában nyiladozott. 1821-ben Debrecenbe ment, hol középiskoláit és a bölcseleti folyamot végezve, a hittudományi szakra iratkozott be; de mint harmadéves theologus 1833-ban egyik barátja sérelme miatt többed magával elhagyta az intézetet. Nagyváradon vonúlt meg nevelőnek az Olasz családnál és a jogra készűlt. 1834-ben Biharmegye követe mellett Pozsonyban irnokoskodott: de a Lovassy-pörbe belekeveredett és Erdélybe bújdosott. Majd haza tért apjához, Asszonyvásárra, a hol elfogták. Pesten bebörtönözték, s csak 1837-ben bocsátották szabadon, megfosztva az ügyvédi vizsgálat jogától. Most előbb megyei szolgálatba állt s Bihar aljegyzője lett, majd a fővárosba költözött s az ügyvédi vizsgálatért folyamodott, de a kormány elutasította kérésével.
