Emlitésre méltó a házközösségi intézmény is, melyet a vezető körök – az akkori felfogás szerint – azért hoztak be, mert meggyőződésük szerint, a közös háztartásban és egy családfő alatt élő néppel legjobban lehetett a Határőrvidéket fenntartani. A házközösség, melynek eredete ősrégi és mely különösen a délszláv népeknél »zádruga« elnevezés alatt a legtovább tartotta fenn magát, oly intézmény, vagy inkább szövetség, melyben több közös származásu egyén, vagy több vérrokon család együtt él és a legöregebb tag vezetése alatt közösen dolgoznak és gazdálkodnak. Minden házközösségben a legöregebb férfi: a családapa, Hausvater, sztaresina s annak neje a családanya volt. Ők őrködtek a házhoz tartozók vallásossága, erkölcsei és békéje fölött és a közös szükségletekből is ők gondoskodtak. A családtagok kötelessége volt őket a legnagyobb tiszteletben részesiteni és rendelkezéseiknek engedelmeskedni. A családbeliek keresménye közös vagyon volt, a melyből a család szükségleteit fedezte. A házközösségnek kötelessége volt a szolgálattevőket családjaikkal együtt eltartani, s ezért évenként némi pótlékot kapott.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.