A várjelleg

Full text search

A várjelleg
A város történetéből tudjuk, hogy Temesvár évszázadok óta kiváló fontosságú hadászati góczpont lévén, a törököknek 1716-ban történt kiüzetése után a török vár helyett, az 1722–1765. évek alatt, 20 millió forint költséggel, új erősséget építettek, mely csillagalakú hatalmas hármas várbástyával és várárokkal körülkerítette a megnagyobbított jelenlegi Belvárost.
A katonai kormányzattól Ausztriából hozott építőiparosok segélyével a Belváros, a tulajdonképeni „vár” csakhamar beépült laktanyákkal és egyébb katonai épületekkel; sőt egyéb középítkezés és magánépítkezés is oly lendületet vett, hogy már az első két évtized alatt a város nagyjában kiépült; a XIX. század elején a Belvárosnak 87 1/2 holdnyi beépített területén már 182 ház állott, vagyis annyi, a mennyi most. Erről a Belvárosról írja Preyer N. János, a város egykori polgármestere, 1853-ban megjelent monografiájában, hogy egyenes, derékszögű utczáival, jó kövezetével és járdáival, majdnem csupa egy-, két- és háromemeletes palotáival, melyeknek földszintjén a nagy városokkal versenyző, fényes kirakatú üzlethelyiségek vannak, kedvezőleg hat az idegenekre, miért azután Kis-Bécs melléknevet nyerte.
A Belvárosnak és a várműveknek a XVIII. század derekán történt kiépítésével azonban el kellett tünni a Nagy- és Kis-Palanka külvárosoknak, melyek a vársánczok területébe estek, s így a lakosságnak az a része, mely a Belvárosban nem talált elhelyezést, a mai külvárosok területén telepedett le, melyeket 1744-ben szerveztek, t. i. a Gyárvárosban, mely nevét az ott emelt gróf Mercy-féle gyáraktól kapta, a Józsefvárosban, mely abban az időben „új német majorok” néven szerepelt, de nevét 1773-ban József császártól kapta és Mehalán, mely akkor Temesvárhoz tartozott s nevét a Mahale (külváros) török szótól nyerte. A mai Erzsébetvárosnak „Régi Majorok” volt a neve, de ekkor még nem volt különálló külváros.
A külvárosok építését azonban várerődítési és hadászati érdekekből korlátozták, a mennyiben a vár külső sánczától, a vársík (Glacis) aljától, 500 ölnyi távolságban építési tilalmi vonalat húztak.
Ezek után azt lehetne hinni, hogy mivel a külvárosoknak kifelé való fejlesztése akadályokba nem ütközött, Temesvár nagyobb lendületet is vehetett volna a lefolyt két évszázad alatt, mint a milyent ma felmutathat.
Ha a temesvári vár pusztán hadműveleti czélból, ez országrész védelme szempontjából épült volna, mint például az aradi vár, valószínű, hogy Temesvár a várművek aljában ugyan, de kifelé egységesen és szabadon fejlődhetett volna. De a temesvári vár oly nagy kiterjedésben és azzal a rendeltetéssel épült, hogy az erődítményeken belül elférjen az egész város, minden polgári intézményével és lakasságával együtt; s valóban a XVIII. század elején Temesvár csakis a várerődítményeken belül feküdt.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi