A lakosság
A lakosság
A temesvári lakosság száma ugyanekkor körülbelül 10.000 főre rúgott. A hazai városok sorában Temesvár népessége a 15-ik helyen állott. Legtöbb volt benne a német, azután a szerb és oláh, legkevesebb a magyar. A legmagyarabb elem a 93megyei tisztviselőkből állott, de a városi hivatalokban is volt mindig nehány magyar. 1785-ben 65 magyar nemesi család lakott Temesvárott. Ezeken kívül volt több magyar iparos, kereskedő és kivált napszámos. Az iparosok között leginkább a csizmadiák és a szabók voltak magyarok.
Az iparosok társas szervezetét a különféle czéhek alkották, melyeknek kebelében nemcsak az ipari ágakban való tökéletesedés haladt előre, kivált a külföldi műhelyekben szerzett tapasztalatok meghonosítása által, de meggyökeresedtek a keresztény társadalmi erények is: a becsületesség, megbízhatóság, tisztességtudás és fegyelmezettség. A kereskedők társasügyeinek rendezése körül az új magisztrátus városbirája, Ingrueber Ádám fejtett ki kiválóbb tevékenységet. Ő készítette 1782-ben a többi szabad királyi városokhoz alkalmazkodó első szabályrendeletet a temesvári kereskedők számára. Tíz pontból álló dolgozatát, „Referat über die Regulirung des hiesigen Handelsstandes”, magáévá tette a város, „dass ein förmlicher Handelsstand unter den gaufleuten erreichet und denselben gleich andern Freystädten ein Ober- und Untervorsteher vorgesetzet werde”.*
Temesvár-városi levtr. Protocoll. sess.
A zsidók száma 1755-ben 23 család, 1772-ben 53, 1776-ban 76. Ez aggodalomba ejtette a bánáti tartományi kormányt. Azért, hogy a zsidók ne szaporodjanak, 1776-ban elrendelte, hogy Temesvárott csak 49 zsidó család lehet.
De ha kisváros volt is akkor Temesvár, társadalmi élete nagyvárosi képet mutatott. A lakosságban szép számmal volt képviselve az intelligenczia. A környékbeli nemesség leginkább farsang idején kereste föl a várost. Temesvár akkoriban igen mulató város volt. A Redout (1879-ben bontották le) volt az a hely, hol a temesvári és vidéki előkelőbb társaság találkozni szokott. Oda jártak mulatni, szórakozni; mert egy födél alatt volt a színház, kávéház és az emeleten a tánczterem. A vendéglőkben tartották a Wienerisches Diariumot és a Leydeni franczia ujságot. A városban jelent meg 1771-ben az Intelligenz Blatt, 1784-ben a Temesvarer Zeitung, 1787-ben a Temesvarer Mercur.*
Berkeszi: Társadalmi és kultúrális viszonyok Temesváron. (Délm. tört. és rég. Értes. 1900. évf. – Társad. élet Temesvárott. (Délm. tört. és rég. Értes. 1902. évf.)
