A segesdi rajtaütés.
A segesdi rajtaütés.
1591-ben a szigetvári bég váratlanul meglepte Segesdet. A magyar katonaság épp aznap, Mária mennybemenetelének ünnepe alkalmából, víg lakomát csapott, úgy hogy este az egész várőrség elázott a bortól. A törökök éjjel észrevétlenül létrákkal mászták meg a várfalakat és ellentállás nélkül hatalmukba kerítették a várat, még mielőtt annak parancsnoka katonáit összeszedhette volna.
A törökök a vár parancsnokát és a józanul maradt katonákat leverték, az egész őrséget felkonczolták és a várat felgyujtották. E támadás oly váratlan volt, hogy Zrinyi György, a ki akkor Kanizsa parancsnoka volt, csak akkor tudta meg Segesd pusztulását, mikor az égő vár és község füstjét meglátta. Ezután a török Kis-Komárom (Kis-Komár) várát lepte meg, az ottani kapitánynak, Kapra Ferencznek, a fejét vétette, nejét és öcscsét: Kapra Mátét pedig fogságba ejtette. A szigeti bég rendkívül nagyra volt e két jelentéktelen erődítvény elfoglalásával, úgy hogy rögtön hírnököt küldött Konstantinápolyba a győzelmi hírrel (Mill. Tört. V. 446. – Salamon Ferencz i. m.).
