Szabályrendeletek.
Szabályrendeletek.
Nagyon szűkre szabott terünk nem engedi, hogy kiterjeszkedjünk oly szervezeti és hatásköri változásokra, a melyek köztörvények, vagy miniszteri körrendeletek alapján minden vármegyében egyszerre léptek életbe. A speczialitásokat azonban a legjobban feltüntetik a vármegyei szabályrendeletek, a melyeknek alkotásában Győr vármegyét elég szorgalmasnak mondhatjuk még akkor is, ha a közgyűlési jegyzőkönyvekben szétszórt, kisebb jelentőségű és így a gyűjteménybe fel nem vett szabályrendeleteket nem is veszszük figyelembe.*
A vármegye szabályrendeleteinek kritikai gyűjteménye mindez ideig még nem jelent meg. A legújabb levéltári rendezés alkalmával azonban a levéltárban külön gyűjteményben kezeltetnek.
Ilyenek, alkotásuk időrendjében: az 1868. szabályrendelet a mérgek kezeléséről; az 1869. májusi közgyűlés az 1868. LIV. t.-cz. életbeléptetésére a szükséges intézkedéseket megtévén, »miután az idézett törvény tüzetes tanulmányozása közben arról győződött meg, hogy ez új intézkedéseknek nem ismerése vagy figyelmen kívül hagyása könnyen a közönség anyagi károsodását vonhatná maga után, elhatározta, hogy a törvénynek a községek jogaira, az előljárók kötelességére, valamint minden egyes perlekedő teendőire vonatkozó részét« szabályrendelet alakjában kiadja. Az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. behozván a tankényszert, annak végrehajtása tárgyában 1872. nov. 8-án intézkedik. Az 1871. évi XVIII. t.-cz. 74. és 75. §. értelmében 1873-ban a jegyzői szigorlatok tartásáról; 1872 februárjában a közgyűlések száma, ideje, az ott felveendő tárgyak sorrendje, a gyűlés méltóságának, vagy egyes tagok megsértése esetében követendő eljárásról (az 1870. XLII. és LVIII. t.-cz. tekintetbevételével); 1873-ban a titkos választás és közgyűlési jegyzőkönyvek hitelesítéséről, u. a. évben a halászatról, 1875. a községi faiskolákról, az 1875. évi X. t.-cz. végrehajtásáról, a kézbesítőkről, a hullák kiásatásáról és szállításáról; 1876-ban az állandó népnevelési bizottság szervezéséről; u. a. évben a helyrendőrségi szabályokat állapítják meg és adják ki, majd megállapítják a közigazgatási bizottság ügyviteli szabályait; szintén u. a. évben az 1872. VIII. t.-cz. 5. §-ban foglalt iparágak gyakorlásáról, 1878-ban az 1877. évi XX. t.-cz. 301. §. alapján az árvaszékről, 1879-ben a törvényhatósági és községi tisztviselők fegyelmi ügyeiben kiszabandó fegyelmi bírságok kezeléséről, ellenőrzéséről és elszámolásáról; a hivatalos pénzek kezelése és ellenőrzése tárgyában, 1880-ban az 1879. évi XXXVII. t.-cz. alapján a közös hadsereg és honvédség beszállásolásából származó terhek megosztásáról, 1881. nyomtatásban kiadják »Győr vármegye törvényhatósága területén már előbb fennállott s a magyar büntetőtörvények rendelkezéseihez képest módosított s a m. kir. belügyminisztérium által az 1880. évi XXXVII. t.-cz. értelmében megerősített szabályrendeletek«-et; ugyancsak 1881-ben az 1879. évi, XL. törvényczikk alapján megerősített szabályrendeletet a korcsmai és kávéházi zárórák megállapítása tárgyában. 1882-ben a közgyűlések száma és ügyrendjéről; 1883-ban a kéményseprésről és jegyzői nyugdíj-intézetről. 1886-ban az ugyanaz évi XXI. t.-cz. értelmében átdolgozzák és nyomtatásban kiadják a vármegye közigazgatási szervezetéről, és nemsokára a községek szervezéséről, 1889-ben pedig a községek pénzkezeléséről szóló szabályrendeletet.
Ezután, a modern kor igényeinek megfelelően, a szabályrendeletek oly nagy száma következik, hogy terünk nem engedi még csak futólagos felsorolásukat sem. Bármennyire szűk is terünk, nem mulaszthatjuk el azonban, hogy bár futólagosan, a tanügyi és műveltségi viszonyokra ki ne terjeszkedjünk.
