Népnevelés.
416Népnevelés.
Alig van vármegye, mely a népnevelés fontosságát oly magas szempontból fogta volna fel és abban annyi eredményt ért volna el, mint Győr vármegye. Ebben kétségtelenül nagy segítségére volt magának a székhelynek műveltségi állapota és egymásután következő derék tanfelügyelőinek, Környey Jánosnak, Vargyas Endrének és Németh Antalnak ügybuzgalma, különösen Vargyasnak, a ki nemcsak, hogy mindent elkövetett arra, hogy az 1868. évi törvény az életbe átmenjen, nemcsak a tanítói kar anyagi és szellemi érdekeit mozdítá elő, mint pl. a megyei Néptanító-egylet alapításával, (1873.) hanem a vármegye tanügyi viszonyait mind a sajtóban, mind külön megjelent munkáiban ismertette. Buzgólkodásának köszönhető, hogy pár év alatt oly szép eredményt ért el, hogy már az 1874. évben Győr vármegye általános műveltség tekintetében a ország 6-ik vármegyéje lett. (30% analfabéta, a mi tekintetbe véve azt, hogy abban az időben Angliában szintén 30, Francziaországban pedig 33% analfabéta volt, igen nagy haladás, úgy hogy Győr vármegye Anglia átlagával lépést tartott a műveltségben.) A figyelem nemcsak a gyermekek, hanem a felnőttek oktatására is kiterjedt, még pedig oly szép eredménynyel, hogy pl. Kajáron egy év alatt 47 felnőtt tanult meg írni és olvasni, 22 pedig számolni. A vármegye támogatta lelkes tanfelügyelőjét e téren is, úgy hogy a megye területén még a honvédek is résztvettek a felnőttek oktatásában. Szintén a felnőttek oktatását vette czélba a »Győri ismeretterjesztő egylet«, a mely különösen nők részére nagyon látogatott előadásokat tartott. Felnőtt nők részére alakították a Nőiskolát, a melyben főgimnáziumi és akadémiai tanárok és írók voltak az előadók; a tandíj havonként 2 frt volt, a melyet a gyermekmenhely javára szántak.
A magasabbfokú műveltséget még a gimnázium, a győri püspöki és pannonhalmi főapátsági liczeumok, az ág. ev. gyülekezet algimnáziuma, az alreáltanoda, tanító- és tanítónőképző (1875.) és kir. jogakadémia ápolta; ez intézeteket pedig nagyon jótékonyan egészítették ki azok a becses könyvtárak és művelődési egyletek, a milyenekkel igen kevés vármegye dicsekedhetett. Mindezek következtében oly mozgalmas élet van a szellemi műveltség terén és vármegyénknek annyi a művelt, országos hírű tudósa és nagy embere, hogy a mai kor hozzá sem hasonlítható.
