Jolsva privilégiumai.
Jolsva privilégiumai.
Jolsva városnak a fölötte emelkedő hegyen állott várától vette nevét az Ilsvay vagy Jolsvay család. Jolsvay György 1430 körül elzálogosítja a várost a Bebek családnak; ez ellen contradictiot jelentenek be a rokon Lorántffyak, IV. Béla pedig zálogbirtokként a Perényieknek adja oda; a 324Bebek és Perényi család hosszas pert folytat egymás ellen a város birtokáért, tényleg azonban a Bebek család kezén marad. Ennek kihaltával a Széchy családra, majd pedig a fiscusra száll, 1700-ban pedig Koháry István veszi meg. Királyi privilégiumok alapján önálló bíráskodással bír és a levéltárában levő nagyszámú percsomók élénk bizonyságot tesznek erről. 1861-ben rövid időre törvényszéke is van a városnak. Bíráskodási jogát megerősítette Szapolyai János nemzeti király, a ki 1539-ben Jolsvának pallos-jogot adományoz s a város e jogát gyakorolja is, amikor bizonyos Mali János nevű embert lefejeztet. Régi bíróságának kiterjedt hatáskörét igazolja az, hogy még csődperek is találhatók a levéltárban.
