Dobsina privilégiumai.
Dobsina privilégiumai.
Dobsina város első privilégiumát Zsigmond királytól kapta 1417-ben. Ez az oklevél Dobsinát már városnak (oppidum) nevezi. Ez idő után, a XVII. századig Dobsina rövid időközökben szabad bányaváros volt, többnyire azonban a csetneki Bebek család birtoka s bár egyes belügyeiben a földesuraság kiküldöttjének elnöklete alatt választott bírája és tanácsa bíráskodott, törvénykezési ügyekben a földesúri szék fenhatósága alatt állott. A XVII. század eleje körül Dobsinának oly bányamestere volt (Bergmeister), a ki az összes bányapereket és bányaügyi kérdéseket végérvényesen intézte el, Dobsina tehát ugyanazon jogok és kiváltságok birtokában volt, mint a többi kiváltságos bányavárosok, a Miksa császár-féle bányajog szerint. A XVIII. században szabad bányaváros lett s a bíró elnöklete alatt ülésező tanács intézte ügyeit. A XIX. században ismét földesúri fenhatóság alá került s a bíró és tanácstagok választása mindig az uradalom felügyelete és ellenőrzése alatt történt. Ez az állapot 1848-ig tartott, a midőn Dobsina a pert a földesura ellen megnyervén, a város autonom jogokat szerzett. A szabadságharcz leveretése után Dobsina összes jogait és kiváltságait elveszítette és törvénykezés szempontjából a Rozsnyón székelő cs. kir. collegiális bíróság alá került. Az alkotmányosság helyreállításával, a megyei bíróságok, illetőleg 1872-ben a rozsnyói kir. járásbíróság és a rimaszombati királyi törvényszék alá tartozik törvénykezési szempontból.
