Fornét Jenő. Francziaországból származott be családja 1686-ban s marquis de la Quehardiera néven szerepelt. Menekülő hugenották voltak. Született Sztrázsán, 1823-ban; 1846-ban ügyvédi oklevelet nyervén, Nagy-Becskereken ügyvédeskedett, majd 1848-ban Torontálvármegye első aljegyzőjévé lett; a szabadságharcz alatt a nagy-becskereki nemzetőrség 2-ik századának parancsnoka volt, részt vett Járkovácznál, Perlásznál a ráczok elleni ütközetekben, Kiss Ernő tábornok parancsnoksága alatt; 1849-ben önkéntes nemzetőr-csapatot szervez torontáliakból s Arad alá vezeti, majd februárban Bem tábornokhoz 346csatlakozik és február 8-án csapatával hősiesen vesz részt a piskii hídnál vívott csatában, majd a székelyekkel egyesülve, Szászmedgyesig vonul. Betegeskedése miatt csapatát Csemegi Károly (a későbbi igazságügyi államtitkárnak) adja át, őt pedig kinevezik a szegedi vésztörvényszék jegyzőjének. A szabadságharcz leveretése után bujdosik; Gömörben, az alkotmányos életnek a 60-as években ujjáébredésével, vállal szolgálatot, miután előbb nőül vette a Gömörben birtokos báró Vécsey Erzsébetet. A provizorium alatt, jobb jövő reményében, szolgálatban marad. 1867-ben megválasztják megyei törvényszéki bírónak, e minőségben szolgál 1872-ig, mikor a kir. bíróságok szervezésével kinevezik kir. törvényszéki bírónak. Mint ilyen szolgál az igazságügy nagy előnyére 1883-ig, midőn Marton Rudolf halála után, ő Felsége a rimaszombati kir. törvényszék elnökévé nevezi ki. 1892-ben nyugalomba vonult és jelenleg Feleden levő birtokán gazdálkodik. Hervadhatatlan érdemeket szerzett a tagosításnál, a telekkönyvek átalakításánál, a tagosítási és úrbéri perek lefolytatásánál és kedvező befejezésénél.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.