Nemzetiségi lázítások.
Nemzetiségi lázítások.
Míg a felelős miniszterium a berendezkedés gondjaival volt elfoglalva, azalatt a nemzetiségi lázítók is megkezdték aknamunkájukat.
A vármegyei románok általában elismeréssel méltó magatartást tanúsítottak e nehéz napokban, de a ráczság között, a délvidéken elhintett métely, csakhamar termékeny talajra akadt. Hasztalan tiltakozott Drágos János képviselő az Ujvidékre egybehívott szerb gyűlés ellen, hasztalan intette Erdélyi Vazul váradi gör. katholikus püspök a románokat a magyar nemzet iránti testvéri szeretetre, már a nemzetőrségi összeírások alkalmából, június 16-án és 18-án a kocsubai, karaszói, kalácsai stb. községi oláhok közötti zavargások keletkeztek, melyeket főleg a Zarándból átjött oláh nemzetiségü izgatók szítottak. (Hegyesi Márton i. m. 64.)
A kormány a felbujtott nemzetiségek eme fenyegető magatartására rögtönitélő bíróságot léptetett életbe. E bíróság a június 20-iki megyegyűlésen kihirdettetvén, még az nap Hodossy Miklós és Ambrus János elnöklete alatt megalakult, később október 13-ától Bede Péter és Haller János gróf elnöklete alatt már erélyesen működött s az ősz folyamán egynéhány lázadót felköttetett. Az erélyes fellépés használt, az erdélyi oláh lázadás nem hatolt át Bihar vármegye területére, a mit azonban főleg a vármegyei oláhság magatartása is elősegített.
