A vármegye kettéosztása.
A vármegye kettéosztása.
A helytartóság felállításával Bihar vármegye ketté osztása is végleg elintézést nyert. A Debreczen székhelylyel alakított Észak-Bihar vármegyéhez 5, u. m. a debreczeni, (városi és vidéki), a derecskei, a diószegi, a dorogi és a püspökladányi szolgabírói járás osztatott s az ekként alakított vármegye főnöke Reviczky Menyhért lett, kinek helyét 1860. április havában ifj. Váradi Szabó Márton foglalta el.
Bihar vármegye területének többi része, még pedig: 1. a nagyváradi, 2. a mezőkeresztesi, 3. az élesdi, 4. a margittai, 5. a szalontai, 6. a belényesi, 7. a tenkei járások, (Landes Reg. Blatt 1858. évf., II., 7. sz.) Nagy-Várad székhelylyel alkották Dél-Bihar vármegyét, melynek főnökévé Ravazdy Istvánt nevezték ki. A hivatalok túlnyomó részét cseh és német elem foglalta el, de azért magyarok is voltak közöttük, leginkább olyanok, a kik a véres napokban legalább is semleges magatartást tanúsítottak. A megyefőnökök, mint láthatjuk, szintén a magyarok közül kerültek ki; az 1856. évi hivatalos kimutatás szerint, Észak-Bihar szolgabirái között csak 1, Dél-Biharban ellenben már 4 magyar található.
578Az igazságügy, az egyedüli, mely a Bach-rendszerből jó emléket hagyott maga után, csak idővel fejlődött ki, mert eleinte polgári peres ügy nem is igen volt, de meg másfelől a lakosság az új rendszertől idegenkedvén, leginkább a régi megyei urakhoz fordult.
1850. elején a törvénykezés rendezése czéljából Szerdahelyi Pál neveztetett ki biztosul. 1850-ben Debreczenben cs. kir. ideiglenes főtörvényszék létesült, mely alá az északbihari (debreczeni) és a délbihari (váradi) megyei törvényszék helyeztettek.
1854-ben az ideiglenes főtörvényszék véglegesen szerveztetvén, Nagy-Váradra helyeztetett át s 1861. április végéig ott maradt. A főtörvényszék elnöke Uray Bálint, majd ennek nyugalomba vonulásával Cserneczky József, a debreczeni törvényszék elnöke Sombory Imre, majd Karap Sándor, a nagyváradi törvényszék elnöke pedig Szerdahelyi Pál lett.
Mint láthatjuk, a törvényszékek elnökei mind magyarok voltak; de a hivatalnokok sorában az idegen elem volt túlsúlyban s Nagyvárad, hová ekkoriban a pénzügyigazgatóság is helyztetett, csak úgy hemzsegett a beamterektől. (Varga I. i. m. III. 1024–26 Millenn. Tört.- X. k. Rátkay adatai Tiszántúl 1900. évf.)
1850. januzár 18-án lépett életbe a zsandárság intézménye, melylyel egyúttal a városi rendőrség is szerveztetett s váradi rendőrkapitánynyá egy Maschák nevü cseh neveztetett ki. Ez az örökösen összeesküvések felfedezésén fáradozó szolgalelkü ember, 1851-ben, kevés híja, hogy nemzetközi bonyodalmaknak nem lett okozója. Charles Loring Brace amerikai polgár ugyanis európai tanulmányútjában 1851-ben, ajánlólevelekkel ellátva, ellátogatott az akkor leigázott hazába; előbb Debreczenbe, majd május 21-én Nagy-Váradra jött, Nagy József ügyvédhez látogatóba. Maschák rendőrkapitány, ama meggyőződésben, hogy Brace a magyar emigráczió megbizottja, május 22-én Nagy József házában elfogatta és a váradi várba vitette, honnan csak az amerikai Egyesült-Államok bécsi követének erélyes fellépése következtében, a ki Triest bombázásával fenyegetődzött, bocsátatott szabadon június 22-én, (Budapesti Szemle 1873 évf. a 385–414. l.)
