A reakczió a közigazgatásban és a jogszolgáltatásban.
A reakczió a közigazgatásban és a jogszolgáltatásban.
A bakó még el sem végezte munkáját, midőn a reakczió megkezdte móködését a közigazgatás és a jogszolgáltatás terén is.
A szabadságharcz végnapjaiban az önkénynek szüksége volt polgári személyekre, ezért az egyes kerületekre kiterjedőleg biztosokat nevezett ki, de ezeknek a működési köre csak időleges volt. Drevenyák Ferencz az orosz sereggel még augusztus havában császári biztosi minőségben jelent meg Debreczenben, majd a debreczeni kerületre kiterjedő hatáskörrel, hova Bihar vármegye egy része is tartozott, 1849. szeptember havában Uray Bálint neveztetett ki császári biztossá, a bihari kerületben pedig Józsa Péter hasonló minőségben, október havában, kezdte meg működését.
Geringer báró 1849. deczember 22-én országszerte ideiglenes katonai kormányzatot léptetvén életbe, Nagy-Váradon, mint központon, katonai parancsnokságot létesített, melynek élére Braunhof János tábornok neveztetett ki. A katonai parancsnokság 1850. elején helyt adott a polgári önkényuralomnak. Május havában Cseh Ede neveztetett ki a nagyváradi cs. kir. főkormányszék biztosává, a kit 1851. tavaszán jobbaházi Dőry Gábor követett főispáni minőségében. A főkormányszék alatt állott a vármegyei igazgatás. Bihar vármegye főnökségét Reviczky Menyhért foglalta el, a ki később, az 1853-ban alakított Észak-Bihar vármegye főnöke lett.
1853-ban a közigazgatás végleg szerveztetett. Nagy-Várad székhelylyel helytartóság rendszeresíttetett, melyhez Szatmár, Szabolcs, Alsó (Dél)-Bihar, Felső (Észak)-Bihar, Arad, Békés és Csanád vármegyék tartoztak. A nagyváradi cs. kir. helytartósági kerület élére gróf Zichy Herman neveztetett ki, a kit július havában Andreánszky Sándor követett.
