A mocsarakat és ezeket szabályszerű sorrendben követő halmokat, melyeket a nép kunhalom, törökhalom és őrhalomnak nevezett el, sokan diluvialis vagy ó-alluvialis eredetüeknek tartják.
Ily halmokat nagy számmal találunk a Sárrét szélén. A kunhalmokról Szabó József azt tartotta, hogy azok zátonyszerű képződések, erősebb vízjárások hordalékai, melyeket az ember csak később használt fel czéljaira, főként temetkezési helyül. Később némileg módosította nézetét és azt mondja: 18Ha ó-alluvialis magasabb síkon vagy éppen hegyi vidéken van ilyen halom, az ember művének tartható; de ha alantabb, a legmélyebb alluvialis síkon találunk ily halmot, akkor azt a folyó-víz is emelhette és annak eldöntésére, hogy a természet vagy az ember műve-e, ketté kell vágni. A hagyomány a halmokat emberi kéz művének tartja. A honfoglalás kezdetén e halmok voltak szállásai, községei őseinknek, ide menekültek a vizek áradásai elől, innen kísérték figyelemmel az ellenség mozdulatait és őrtüzeket gyújtva, innen adtak hírt az ellenség közeledéséről.
A királyerdői cseppkőbarlang bejárata. Munkácsi L. felvétele.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.