Verseghy Ferenc: 87. Laurához.
87. Laurához.
Ritka már Laurám! az erős barátság,
melly magát nyilván az Igazhoz adgya,
és az Ártatlant az erőszak ellen
melly magát nyilván az Igazhoz adgya,
és az Ártatlant az erőszak ellen
| védeni merje. |
Bátran üldözhet fene rágalommal
a' bilincs nélkül dühödő Ravaszság,
míg gonosz nyelvénn az előbb Igaznak
a' bilincs nélkül dühödő Ravaszság,
míg gonosz nyelvénn az előbb Igaznak
| híre ki nem hal. |
'S a' botor község örömest nyomozván
a' törött ösvényt, viszi a' gyalázást
harsogó szóval, 's az esékeny árvát
a' törött ösvényt, viszi a' gyalázást
harsogó szóval, 's az esékeny árvát
| ujra lemarja. |
Dölfös orczával nevet a' Kevélység
a' levert jóknak zokogó siralmin,
's durva bosszúját, valamerre láthat,
a' levert jóknak zokogó siralmin,
's durva bosszúját, valamerre láthat,
| büntelen űzi. |
A' nyalánk Lelkek' csapodár csatája,
melly alakjának jeladó szavára
eggy mosolygásért sükeres baráttyát
melly alakjának jeladó szavára
eggy mosolygásért sükeres baráttyát
| kész letapodni, |
tapsoló kézzel helyesíti estét
a' nemes szívnek, 's azalatt, hogy undok
hírgyalázóknak foga köztt vonaglik,
a' nemes szívnek, 's azalatt, hogy undok
hírgyalázóknak foga köztt vonaglik,
| gúnnyal epeszti. |
Óh! ki tarthasson tehetős erővel
vagy nagyobb rossznak veszedelme nélkül
a' nagy Erkölcsért diadalmas ellent
vagy nagyobb rossznak veszedelme nélkül
a' nagy Erkölcsért diadalmas ellent
| ennyi Gonosznak? |
Elfajultt népét keseredve nézvén
a' kevés Jámbor, siralom szögében
szánnya bajtársát 's legazoltt nevének
a' kevés Jámbor, siralom szögében
szánnya bajtársát 's legazoltt nevének
| csak könyet áldoz! |
(A 90-es évek második feléből.)
