Verseghy Ferenc: 106. A' Szerető' boldogsága.
106. A' Szerető' boldogsága.
Melly boldog, a' ki életét
Olly vígan legfőbb ünnepét
| kedvessel töltheti! |
| egy Chán sem ülheti. |
Párjának módos karja köztt
's lankadván tiszta csókja köztt
| Krőzussal mérkezik, |
| mennyekkel kérkedik. |
Forogjon véle tengelyénn
vígabban lejtez lábhegyénn,
| vagy állyon a' világ, |
| mint ágánn a' virág. |
Ha tűzzel tellyes fellegek
eggy csókkal, bármelly senyvesek,
| fenyítik napjait, |
| elfojtya gondgyait. |
Párjáért a' Sors' javait
's veszélyes változásait
| örömmel megveti, |
| nagy szívvel szenvedi. |
Olly vígan, mint ő, a' madár,
's megnyervén, a' mit szíve vár,
| zöld ágak köztt nem él; |
| világért sem cserél. |
De mit dűcsítem hasztalan
ha önnön szívem pártalan,
| e' boldogságokot, |
| 's nem érez lángokot? |
Jer hát, o lyánka! jer hamar,
Ne tengjen, mint a' bús avar,
| légy, kérlek, kedvesem! |
| nő nélkűl életem. |
(1806.)
