Reviczky Gyula: Őszi rózsa
Vetkezik a rét, a róna.
S neked most van születésed.
Szomorúság látni téged.
Nem lesz eztán pásztoróra.
Haldoklik a fény, a lepke.
Ködben, árnyban ki szeretne!
Hajlik az év hervadóra.
Te is elhullsz, de a nélkül
Hogy részed lett vón' a fénybül.