Kosztolányi Dezső: INNISFREE
ott egy kicsiny kunyhót rakok, vesszőből font vályogfalat.
Lesz majd kilenc sor zöldbabom, méztől nehéz kasomban méh
s egyedül élek lármázó méhek között a fák alatt.
halk béke párás reggelen, hogy a tücsök még énekel,
ott az éjfél is tündököl, a dél is bíbor lángolás
és este kenderike-szárny röpül a zajgó égre fel.
hallom, hogy zúgnak a habok, a tó morajló habjai.
Országúton, utcák kövén és itt is, a szívembe benn,
még a szivem mélyében is, még ottan is azt hallani.