Kazinczy Ferenc: A SONETT MUSÁJA.
Menüetje kecscsel teljes lépteit,
S igézi a szála torlott rendeit
Enyelgő vissza- 's vissza-fordultával:
Körűlövedzve főm szög fürtjeit,
Úgy járom én a dal lejtéseit,
A négyest összefűzve hármasával.
Ott, hol Tokaj nyújt nectart istenének,
Víg szárnyakon kél a nem-hallott ének.
Egy új Tibull itt megdicsőjtett engem,
S én őtet és hölgyét örökre zengem.