Juhász Gyula: Jó volna...
Komoly és kongó folyosóin át
Tizenhatéves hittel égbe zsongó
Hangon rebegni régi szép imát.
Mint tengerre a fiatal hajós
És a jövendőt álmokkal idézni,
Mint görbe bottal madarat a jós.
Hogy életem csak vár és nem siet,
De körülöttem megjárt pusztaságon
Üres kancsók és összetört szivek.