Faludi Ferenc: NINCSEN NEVE
NINCSEN NEVE
1. Egy agg-lant van Gyöngyös táján,
Rut szömölcsék ül pofáján,
Töpörödött ránczas bőre,
Őszszel tarkás minden szőre,
Utálatos ocsmán kép.
Rut szömölcsék ül pofáján,
Töpörödött ránczas bőre,
Őszszel tarkás minden szőre,
Utálatos ocsmán kép.
2. Három foga tart istrázsát,
S alig rágja a hig kását,
Gyomort kever büdös szája,
Tüdejével rothatt mája,
Semmi tagja már nem ép.
S alig rágja a hig kását,
Gyomort kever büdös szája,
Tüdejével rothatt mája,
Semmi tagja már nem ép.
3. Rozsdás torka höbög, hörög,
De a nyelve frissen pörög,
Nyughatatlan derekával,
Csipás szeme forgásával,
Keze ugy jár mint a csép.
De a nyelve frissen pörög,
Nyughatatlan derekával,
Csipás szeme forgásával,
Keze ugy jár mint a csép.
4. Előbb kezdte Venus fatyját
Megismérni, mintsem atyját;
Him után sirt bölcsőjében,
Gyulladozott szerelmében,
S még előtte vólt a pép.
Megismérni, mintsem atyját;
Him után sirt bölcsőjében,
Gyulladozott szerelmében,
S még előtte vólt a pép.
5. Felserdülvén, többre lépett,
Nyalogatott sok friss képet,
A ki tetszett szájizének,
És megfelelt vig kedvének,
Ahoz ragadt mint a lép.
Nyalogatott sok friss képet,
A ki tetszett szájizének,
És megfelelt vig kedvének,
Ahoz ragadt mint a lép.
6. Sok kezek közt vásott nyaka,
Csókkal kopott két ajaka,
Üszög már kiperzselt szive,
De még benvan Amor nyive,
Forton forr az ó cserép.
Csókkal kopott két ajaka,
Üszög már kiperzselt szive,
De még benvan Amor nyive,
Forton forr az ó cserép.
7. Természetit erőlteti,
Apadt mellét kifesziti,
Tarát farát ékesíti,
Vitorlyáit kiteríti,
Arra nyerit, a ki szép.
Apadt mellét kifesziti,
Tarát farát ékesíti,
Vitorlyáit kiteríti,
Arra nyerit, a ki szép.
8. Parázs tüzét lobbantatja,
Már megszokta, nem hagyhatja.
Várj, tejetlen gubás kecske,
Nősztön nősző vén menyecske,
Megjön urad, jól megtép!
Már megszokta, nem hagyhatja.
Várj, tejetlen gubás kecske,
Nősztön nősző vén menyecske,
Megjön urad, jól megtép!
