Adatok a Csáky-család leszármazásához.
Adatok a Csáky-család leszármazásához.
Karácsonyi János értékes közlései után* a genealógiai irodalom általában elfogadta azon tudományos feltevést, ogy a ma is élő Becsky-, Szántó-, Pető- és Csáky-családok azonos törzsből származnak, amelynek otthona a pestmegyei Zsidón volt. Ezzel teljesen valószínűtlenné lett az a régi felfogás, hogy a Csák-nemzetség leszármazottai.
A gróf Csákyak és Becskyek ősei. Turul 1893, 105–111. l.
Hogy a feltevést ezidőszerint még nem lehet bebizonyított tudományos eredménynek tekinteni, az 72okozza, hogy az 1284 körül élő Zsidó-nemzetségbeli tárnokmester leszármazottait nem ismerjük, s így az 1320 körül szereplő Adas Lászlót, Petőt és Becsket, a fenti családok első ismert őseit nem tudjuk a nemzetség tagjai közé besorozni. Karácsonyi említett közleményében azt is megállapította, hogy a szóbanforgó családok még Piliskei, Mácsai, Csövi néven is előfordulnak, de ez se vitte előbbre a származás megfejtését, közvetlen bizonyítékot ezen családok és birtokok történetének nyomozása által se tudunk szerezni.
Az alábbiakban rámutatunk néhány adatra, amelyek a kérdés megoldásához közelebb visznek.
1. Kétségtelenül a fenti családok egyik őse azon comes Peteu Adas, akit Demeter tárnokmester 1326-ban a szatmármegyei daróciak birtokperében bírónak akart kiküldeni. Oklevéltár a gróf Csáky cs. történetéhez. I. k. 50. l.
2. Egy másik forrást azon oklevelekben leltem fel, amelyeket Gombos Sámuel a Történelmi Társulat kolozsvári 1868-ik évi gyűlésén mutatott be. Sajnos, sem az eredetiek, sem másolatok nem állanak rendelkezésre, csupán a Szabó Károly által egykorúlag készült regeszták:*
A Történelmi Társulat letétei közt a Nemzeti Múzeum levéltárában.
a) 1341 január 22, Visegrád. Datum Visegrad 3 die quindenarum festi Epiphaniarum Domini. I. Lajos király meghagyja a váradi káptalannak, hogy a Peleskei István és László, Zajtai János és László, Atyai János és Tiba közt létrejött egyesség értelmében Peleske, Zajta és Atya birtokok határait járassa meg. Átírva a következő oklevélben. [Eddig csak az volt ismeretes, hogy a Csákyak 1369-ben pereskedtek a Zajtaiakkal.*
Az oklevélből az vehető ki, hogy a Peleskei Atyai és Zajtai családok rokonok.
b) 1341 március 28. Feria quarta proxima ante dominicam Ramispalmarum. A váradi káptalan bizonyítja, hogy a király előbbi parancsa alapján Csomafalvi András kir. ember jelenlétében Peleske, Zajta és Atya (Szatmár m.) birtokok határait megjáratta.
c) 1389 április 14, Temesvár. Datum in Thömösvar feria quarta proxima post dominicam Palmarum.
Zsigmond király Szántói Pető fiai János és István kérelmére Szántó nevű közép-szolnokmegyei falujoknak vásártartási szabadalmat ad évente Szent Zsigmond napja előtt és utána 3–3 napra.
d) 1444 január 20, nikodémiai táborban. Datum in descensu nostro exercituali prope oppidum Nycodymi partium Rascie in festo beatorum Fabiani et Sebastiani martyrum.
I. Ulászló Szántói Becsk fiai János és László Hunyadi János katonáinak érdemeiért, akik a Rác- és Bolgárországban 1443-ban Románia határszéléig folytatott hadjáratban vele együtt résztvettek, birtokaikat Középszolnok megyében Szántón, Hidvégen, Margitafalván, Kécen, Pacalon, Ábrahámfalván, továbbá Szatmár megyében Piliskén és Kispiliskén a kamaranyereség fizetése alól örök időkre felmenti.
e) 1450 szeptember 23. Temesvár. Datum in Teömösvar feria quarta proxima post festum beati Mathei apostoli.
Csáky Ferenc comes Szántói Becsk fiait Lászlót és Pétert felkéri, tiltsák el jobbágyaikat attól, hogy az utasokat az ő szántói vámjától eltérítsék.
f) 1454 február 18. Kend. Datum in Kend feria secunda proxima ante festum cathedre beati Petri apostoli.
Középszolnok megye hatósága, Parlagi Pál és Dengelegi Bernát ispánok és a megye szolgabírái bizonyítják, hogy Pálóci László országbírónak 1454 február 1-én Kenden kelt parancsára vizsgálatot tartott, amely igazolta azt, hogy Pacali Ferenc, Benedek és Barnabás fegyveresen berontottak Szántói Becsk fiai László, Péter és Dénes szántói erdejébe s ott jobbágyaikat bántalmazták.
g) 1573 június 14. I. Miksa meghagyja Békés Gáspárnak és Hagymási Kristófnak, hogy Huszt vára egyharmadát hagyják meg Csáky János és testvérei, mint a néhai Csáky Mihály és Bornemisza Farkas örökösei tulajdonában, miután a vár egyharmadát a néhai fejedelem végrendelete értelmében Csákynak és Bornemiszának annak idején átengedte.
h) 1674 december 10. Apafi Mihály erd. fejedelem előtt gróf Csáky László és Pál tiltakoznak az ellen, hogy Lapupataka falut Kolozs megyében, amelyet mint az egeresi vár tartozékát atyjuk László [az országbíró] Ráthóti Gyulafi Lászlónak és ennek gyermekeinek elzálogosított, az akkori erdélyi fejedelem elfoglaltatta és gyalui várhoz csatolta.*
Az utóbbi két oklevél eredetijét gr. Esterházy János mutatta be u. azon gyűlésen.
Bártfai Szabó László.
