Basta György czimere.
Basta György czimere.
A Turul mult évi folyamában (1906. 116. lap) a szoboszlai lovas hajduságnak 1606. évben adományozott czimeres nemeslevele közöltetik; a minden tekintetben érdekes armalis ismertetésében a közlő: dr. Boldisár Kálmán úr rámutat a czimer jelképes jelentőségére: a véres szablyát forgató tigris a hajduságot jelképezi, a pánczélos lovas a legyőzött ellenséget. A sisakdisz tigrise diadalmasan emeli a hadizsákmányul esett sasos lobogót és a pajzsbeli lovas kerekded pajzsát, melynek közepén át az előrész szélétől a hátulsó szélig láng vonul (..... peltam, cuius medium flammć ardentis figura, ŕ priori circumferentia, ad postremam perducta; exornat ....... – peltam, priori per omnia similem ......). A mennyire a kisebbitett fénynyomatból és a magyarázó szöveg leirásából kivehető, a pajzs, pelta, veres, a láng pedig, mely azon balharánt vonul végig, arany.
Az Albaniából vagy Moreából származó Basta György császári hadi-kapitány, ki különösen wallon zsoldosainak féktelenkedése folytán őseink előtt ellenszenves szerepet játszott, 1605 szeptember 4-én «husti» és római szent birodalmi grófi rangra emeltetett. Hust vagy Hulst, Zeeland tartomány városkája, pár mértföldre fekszik Antwerpentől északnyugat felé. A grófsággal nyert czimer négyelt, arany szivpajzsában fekete 89kétfejü sassal, az első és negyedik veres mezőben ezüst lovon vágtató pánczélos vitéz pallost emel; a második és harmadik ezüstmezőben mindkét szélén lángoló balharánt gerenda.
Tekintve a hajduságnak szerencsés kimenetelü hadakozását Basta ellen, az itteni szereplése miatt ellene támadt általános elkeseredést, melynek nyomait kortársainak feljegyzéseiben gyakran megtaláljuk: valószínünek kell tartanunk, hogy a czimerlevélért folyamodó, vagy talán a kanczellária czimerfestője? ezen különben szokatlan pajzsképpel – balharánt vonuló lánggal – bár megváltoztatott szinezéssel, Basta személyére czélozva, a czimerben nyilatkozó szimbolumot óhajtotta tökéletesebbé tenni.
Basta fiuága 1682. évben kihalt, de czimét mai napig sok család viseli; ugyanis az 1605. évi diploma szerint a «Hust és a római szent birodalom grófja» czim Bastának, összes gyermekeinek és törvényes leszármazóinak adományoztatott; ezt már két század óta a szó legtágabb jelentésében értelmezik, úgy hogy fenti czimeket az összes leányági utódok is viselik, igy számuk folyton növekszik. Ide tartoznak következő családok: Ennetičres, Esclaibes, Bryas, Langlois de Montry, La Brone de Vareilles, Marotte du Condray, Masson de Joiuville, Le febvre de Maurepas, Prevost de Sansac de Touchimbert, stb.* E családok czimerüket az 1605. évi Basta czimerrel szokták egyesiteni.
J. B. Rietstap: Armorial Général, 2. e. ed. T. I. p. 1011. Borel d’Hauterive: Annuaire de la Noblesse de France, 1854.
GHYCZY PÁL.
