b) Lukács utódai.
b) Lukács utódai.
Fejtegetéseimet egy kis fonetikai eltéréssel kell bevezetnem.
Tudvalévő dolog, hogy a legrégibb okmányainkban előforduló y és i betüt nem mindig az eredeti jelentősége szerint ejtették ki s hogy pl. hig = hegy, zyg = szeg, Achyl = Aczél, nevezetesen pedig Tymis = Temes, Beryn = Berény, Herin = Herény stb. stb.; ebből már most könnyen elhihetjük, hogy a nem ritkán előforduló Ugryn vagy Ugrin személynévnek végtagját is másként ejtették ki. Biztosra vette ezt már Dr. Pauler Gyula «A magyar nemzet története 1301-ig» cz. művében, midőn az Ugrin nevü személyeket Ugron-nak nevezte, – de hogy az emlitett végtagot tényleg máskép ejtették ki és mi a helyes kiejtése, azt a következő két okirati idézettel akarom bebizonyitani. A Somogymegyében lévő Torvaj helység birtokosai, kiknek első őse Ugrin és kiknek családjában az Ugrin név még azonkivül is gyakran van képviselve, 1448-ban «Wgron de Torwe» családi névvel élnek;* a Csák nb. Ugrin utódai, a sopronmegyei Kisfaludiak családjában, 1400-ban Ugron nevü családtagot találunk;* igy tehát, ha szemügyre veszszük, hogy a Hontpázmán nb. Bényiek egyik tagja már 1275. táján Vgrun-nak neveztetik,* apodiktikus biztossággal mondhatjuk, hogy az Ugrin név egyetlen helyes kiejtése: Ugron.
1 Hazai okmtár, III. k. 383. l.
2 Sopronmegye okmtára, I, k. 540. l.
3 Hazai okmtár. VI. k. 213. l.
* * *
Midőn a Vasmegyének sárvári járásában még ma is létező Kenéz helység 1217-ben először tünik fel,* akkor egyik birtokosa bizonyos Bázs comes. 1240 deczember 20-ikán e Bázs már nem él és azon napon tanusitja András országbiró, hogy Kenézben levő bizonyos birtok miatt a vasvári káptalan Pózs (= Pous) mester, fiai és Bázs comes fia ellen a király előtt már hosszabb idő óta pört inditott, mely most az ő (az, országbiró) 164döntése alá kerül. Pózs kiskoru fiainak – kiket az oklevél, sajnos, nem nevez – képviseletében megjelenik Csák nb. Demeter, Csanádmegye főispánja és Csák nb. Ugron kalocsai érsek ügyésze: a fejérmegyebeli Vaszteji Rajnald, mig Bázs neje, illetőleg özvegye, fiával, Csákkal, személyesen jelenik meg. A pörnek az a vége, hogy a káptalan birtokát ujra határolják.* E Pózsa fiainak egyike – mint alább bebizonyítjuk – Ugron, ki később többiek között erdélyi vajda és szörényi bán is lett.
4 Wenzel, VI. k. 384. l., hol tévesen Kynih néven szerepel.
1 Wenzel, VII. k. 107-109. ll.
1240 végén tehát látjuk, hogy ez Ugron még kiskoru s ez magyarázza egyuttal, hogy még sokáig, 1240 után sem akadunk nyomára. De midőn 1268-ban vele találkozunk, akkor már IV. Bélának kedvelt embere és szörényi bán, mely minőségben egyik tisztjének, Zsadány nb. Dénesnek a nógrádmegyebeli Petény nevü két birtokát ugyanazon határokban adományozza, melyekben nagyatyja, atyja s maga birta.* Akkor már fiai is vannak. IV. Béla halála után nem találjuk őt V. István szolgálatában, mi mindenesetre arra vezetendő vissza, hogy Ugron a két király között kitört villongások alatt Bélának hive maradt. IV. László alatt megint országnagy, a mennyiben 1272 november 27-ikétől 1274-ig lovászmester és a mellett (1272 deczember 1-től 1273 szeptember 27-ig) szerémi főispán is.* Mint lovászmester megerősiti fennebbi Zsadány nb. Arnáth fia Dénesnek a petényi birtokról szóló 1268. évi adományozását és most már az illető oklevélben világosan Csák nb. Pózs fia Ugrin mesternek nevezi magát;* 1275-ben Majs volt nádorral és Bördi Simon későbbi alországbiróval együttesen IV. László ellen fellázadt, de 1275 végén mindamellett mint czimzetes bán már országbiró;* még 1275 deczember 2-ikán megkapja azonban az erdélyi vajdaságot, melyet 1276 első feléig kezében tart.* 1277 november 10-től 1279 márczius 29-ikéig királyi tárnokrnester és a mellett 1277-ben Bányamegye főispánja; 1278-tól 1279-ig macsói és boszniai bán.* Ez idő alatt eladja 1279 márczius 29-ikén Esztergomban lévő palotáját az esztergomi káptalannak. 1280 május 1-én a petényi birtokának még hátralévő részét Gyula Zsombor nb. Szölgyéni Erdőnek 1000 márkáért adja el; midőn a budai káptalan ez eladást ugyanazon évben tanusitja, azt mondja, hogy Ugron – kit a káptalannál a Pilis nb. Atyasz képvisel – tárnokmester, maga magát azonban csak Pows comes fiának nevezi, mi természetesen hitelesebb.* 1279 után egy időig nem találjuk őt a tényleges országnagyok sorában. 1280 augusztus 10-ikén mondja róla László király, hogy a Katisz nb. Lesták fia Miklós, kinek ősei Gertrud királyné meggyilkoltatásában részt vettek és azért a nógrádmegyei losonczi birtokukat elvesztették, Pous fia Ugron kérésére, kinél e Miklós még most is tartózkodik, a losonczi birtokot egyszer már visszakapta.* 1284-ben mint Csák nb. Pous mester fia Ugron mester kinyilatkoztatja, hogy a Vasmegyében a Gyöngyös mentén fekvő Kenéz nevü ösi birtokát Gyovad nb. Tivadar fia Tivadar bánnak szolgálatai jutalmazásául adományozza, mely adományozást László király ugyanazon évi május 27-ikén helybenhagy.* 1287-ben tanusitja a pozsegai káptalan, hogy Pózs (tévesen Ponczy) fia Ugron mester és a zalamegyei Kutasiak között bizonyos drávamelletti birtok iránt megegyezés jött létre;* azután nem is találkozunk vele többé IV. László idejében.
2 Wenzel, III. k. 192. l.
3 Fejér, V/II. k. 51. l. Hazai oklevéltár 65. l. Hazai okmtár II. k. 11., 14. ll. VII. k. 140. l. VIII. k. 149., 152. ll.; Wenzel, IV. k. 21., 23., 27. ll., IX. 3., 5., 11., 16., 18., 20., 22., 34., 107;. ll., XII. k. 78., 80., 85. ll.; Zichy okmtár I. k. 32. l.
4 Wenzel, IX. k. 107. l.
5 Fejér, VIII. k. 256. l.; Hazai oklevéltár 72. l.; Wenzel, IX; k. 114. l., XII. k. 135 1.; V. ö. Fejér, V/II. k. 107. l.
6 Fejér, V/II. k. 235. l. (tévesen 1275 febr. 10.).; Hazai okmtár, VII. k. 161. l.; Wenzel; IX. k. 117.. I. XII. k. 174. l.; Zalamegye okmtára, I. k. 84. l.
1 Blagaj okmtár, 32. l.; Fejér, V/II. k. 492., 507. l.; Hazai okmtár, VI. k. 227. l., VII. k. 166. l., VIII. k. 190. l.; Knauz, II. k. 76., 93., 96. ll.; Wenzel, IX. k. 246. l.
2 Wenzel, IX. k., 281., 282. ll.
3 Hazai okmtár, VI. k. 257. l.
4 Wenzel, IX. k., 388., 413. ll.
5 Fejér, VI/II. k. 411. l.
III. András alatt nem kapott ugyan rögtön országos méltóságot,* de a 1293 július 11-ikén alatta 165már Pozsegamegyének főispánja.* Kétséget nem szenvedhet azonban, hogy akkor az ország déli részében kiváló tehetséget kifejtett és valószinüleg a valkószerémi vidéken állandóan tartózkodott. 1298 július 13-ikán tanusitja III. András, hogy Csák nb. Pózs fia Ugron mester akkor, midőn a tatárok Macsó vidékét megrohanták és pusztitották (valószinüleg 1298 kezdetén), a Száván átkelt, az ellenséget legyőzte és egynéhány megölt tatár fejét Budára a királyi udvarhoz küldte, – miért is e «leghívebb bárója» előterjesztésére Orbán comes fiainak, kik Ugron zászlaja alatt e hadjáratban részt vettek, a Valkómegyében fekvő Pabart adományozza.*
6 Azon Ugron mester, kiről az 1291 márczius 11-ikén egybegyült szász, székely és oláh követek bizonyitják, hogy az Olt mentén fekvő Fogaras és Szombathely az ő és elődei birtokát képezi, nem lehet vele egy és ugyanazon személy.
1 Hazai okmtár, VII. k. 232. 1.
2 Wenzel, XII. k. 617. 1.
Az Árpádok kihalta után Károly Róbertnek a hive, ki alatt (ismeretlen időbe) Szerémmegye főispánja és 1306-tól 1309 június 15-ikéig tárnokmester volt.* Ez időbe esik kétségkivül Zsámboki Ajnárd fia Jánosnak lázadása, ki Ugront, a király hivét Szerém és Valkó vidékén megtámadta és csak Dorozsma nb. Garai Páltól lett legyőzve és Ugronnak fogságába ejtve.* 1310 szeptember 4-ikén előfordul, mint Ugron mester, a király hivei között, a nélkül, hogy a tőle viselt hivatalt ismernők.*
3 Anjoukori okmtár, I. k. 133. l.; Fejér VIII/I. k. 221. l., VIII/V. 32. l.; Temesmegye okmtára, I. k. 24. l.; Acta legat. Card. Gentilis, 117., 305. ll.
4 Anjoukori okmtár, I. k. 197. l.
5 U. ott 211. l.
1311-ben utoljára találkozunk vele, midőn a bácsi káptalant arra felkéri, hogy bizonyos Dénest egynéhány birtokba beigtassa.* Ugyanazon évben (1311-ben) meg is halt.
6 U. ott 240. l.
Halála után bizonyos Marán fia András az özvegynek és fiának Miklósnak nagy szolgálatot tett, a mennyiben a kőrösmegyei Raholczára vonatkozó és még Ugron életében elveszett adománylevél előkeritésére a legnagyobb áldozatokat hozta, miért is Miklós, anyjának és annak második férjének, Dura Györgynek, beleegyezésével, 1317 junius 24-ikén, Ugron halála után hat évvel, nevezett Andrásnak a kőrösmegyei Vilyevo birtokot adományozza.* Miután biztos, hogy Ugron már mint igen előrehaladott koru ember halt meg, bátran feltehetjük, hogy özvegye, ki még 1317-ben második férjnél van, Ugronnak semmiesetre sem volt első neje. Azonkivül kiemelendő, hogy Miklós, bár már 1317-ben is a valkómegyei Ujlak tulajdonosa, magát akkor nem nevezi «Ujlaki»-nak.
7 Fejér, VIII/II. k. 139. l.
Hosszú idő mulik, mig vele ujra találkozunk. 1338 november 22-ikén mint valkómegyei birtokos szerepel. 1345 február 28-ikán kijelenti Csák nb. Pózs fia Ugron fia Miklós mester a kevei káptalan előtt, hogy a Bácsmegyében fekvő kulpini birtokát, melyet már (IV.) Béla király adott őseinek, komájának, István ujlaki városi birónak adományozza.*
1 Anjoukori okmtár, IV. k. 486., 539. ll.
1348 január 9-ikén megerősiti ez adományozást és akkor már Ugron fia Ujlaki Miklósnak nevezi magát.* 1354 február 22-ikén királynéi tárnokmester.*
2 U. ott, V. k. 165. l.
3 Károlyi okmtár, I. k. 210. l.
1355 deczember 4-ikén Miklós macsói bán és többi között Baranyamegye főispánja, mely két minőségben aznap Ujlakon hivatalos okmányt állit ki;* 1358 szeptember 21-ikén még macsói bán;* 1359 márczius 9-ikén átveszi az országbirói hivatalt, melyben 1359 végén meghal; november 5-ikén még élt, országbirói méltósága mellett még Szerémmegye főispánságát is viselte.*
4 Anjoukori okmtár, VI. k. 407. 1.
5 Századok, 1897. évf. 513. l.
6 Fejér, IX/III, k. 37. l., IX/VI. k: 110-111 l.; Zichy okmtár, III. k. 160. l.
Egyetlen ismert fia László, még 1364 előtt halt meg fiutód hátrahagyása nélkül, mire Lajos király Ujlakot és Raholczát 1364-ben Kont Miklós nádornak adományozta.*
7 Századok, 1870. évf. 153. l.
Ki volt Ugron atyja Pózs?
Hogy Csák-nembeli ember és hogy ősi birtokai Vas- és Nógrádmegyében feküdtek, már kimutattuk; kérdés már most, hogy a Csák nemzetség melyik ágához tartozott?
Tudjuk, hogy a Csák nb. Péter fia Domonkos 1268 február 14-ikén a Vaja nb. Lamberttel egyezkedvén, attól a már 1263-ban királyi adományként nyert valkómegyei Ujlak-ot kapja s hogy akkor (1267-ben) Domonkos fivéreiként 166Simon comes, Mihály és Beers comes szerepelnek* és hogy e Domonkostól a pozsegamegyei Dobócziak származnak;* tudjuk továbbá, hogy István ifj, király 1267-ben Pózs és Domonkos fivéreknek az abaujvármegyei Enyiczke (nem Encs) birtokot adta.* Nagy Iván mindezek alapján a Csák nemzetségről irt tanulmányában* valószinünek tartja, hogy Ujlaki Ugron atyja Pózs egy személy a fennebb irt és valószinüleg rosszul olvasott Beers urral és bizonyosnak veszi, hogy Pózs Domonkosnak fivére s igy Péternek a fia volt. Igen ám, csakhogy e Beers nem más mint azon Csák nb. Baarch, kinek fiai Ugron, Mihály és Baarch 1281-ben a biharmegyei Selindet kapják,* Pózs és Domonkos pedig, Enyiczke birtokosai, kik még 1272-ben is élnek, nem Péternek hanem Tivadarnak a fiai, és Pózs akkor még igen fiatal ember;* ha már most még azt is hozzáveszszük, hogy Ugron atyja Pózs, mint fennebb kimutattam, 1240-ben már nem élt, akkor megczáfolhatatlanul be van bizonyitva, hogy e Pózs nem Domonkosnak a fivére.
1 Fejér, IV/III. k. 138. l.; Hazai okmtár, VI. k. 151. l.; Wenzel, VIII. k 181. l.
2 Lásd róluk a Turul 1896. évf. 188-189. lapjain közzétett dolgozatomat.
3 Wenzel, VIII. k. 173. l.
4 Turul, 1885. évf. 121. l.
5 Wenzel, IV. k. 234. 1.
6 Wenzel, VIII. k. 383. l.
Hogy a Csák nemzetségnek melyik ágához tartozott, arra, azt hiszem, határozott választ adhatunk. Fennebb láttuk, hogy Pózs kiskoru fiait kenézi birtokperükben Demeter Csanádmegye főispánja személyesen, Ugron kalocsai érsek pedig ügyésze által képviselte; miután kétségkivüli dolog, hogy a kiskoruaknak képviseletét csak azoknak legközelebb rokonai vették kezükbe és a Csák nemzetségnek akkortájt bizony még nagyszámu egyéb tagjai is éltek, világos, hogy Demeter főispán és Ugron érsek, kik mindketten Csák nembeliek, az elhalt Pózsnak legközelebb rokonai voltak és miután fel nem tételezhető, hogy egy érseknek és egy főispánnak, kik már majdnem 25 évvel azelőtt országnagyok voltak, kiskoru unokafivéreik lettek volna, biztosra vehetjük, hogy az elhalt Pózsa kettejüknek a fivére volt, mely körülménynyel nem csak Pózsának, hanem Ugron kalocsai érseknek eddig ismeretlen hozzátartozandóságát megállapitottuk, a mennyiben majd alább meglátjuk, hogy atyjuk a Csák nb. Lukács volt, kinek fia Demeter országbiró és Csanádmegye főispánja szintén Vasmegyében birtokolt, a mennyiben 1234-ben a vasmegyei Pápócz-on tartózkodik* és utódai e Pápócz birtokosai, – de arról majd később!
1 Wenzel, VI. k. 556. l.
Azon kérdésre, hogy felismerhető-e e Pózs a korában szereplő kimagasló alakok között, azt hiszem, hogy szintén kielégitő választ adhatunk, melylyel egyuttal árpádkori archontologiánkat jóval kibővitjük és helyreigazitjuk.
Véleményem szerinte Pózsára csak 1225-ben akadunk biztosan, midőn Béla ifjabb király hivei és nagyjai között mint Vasmegye főispánja merül fel.* Azon Pózsa nevü országnagyok (1216-ban a szlavóniai bán; 1221-ben győri főispán; 1222-ben a borsodi főispán, ugyanazon évben a Bór-Kálán nb. országbiró, 1223-ban a bihari főispán) kik előtte szerepelnek, kivétel nélkül II. András emberei, a miért is azokat mellőzzük; Pózsa vasmegyei főispán pedig haláláig Bélának rendithetlen hive. 1227-ben Fejérmegye főispánja és Bélának tárnokmestere, mely utóbbi minőségben egészen 1233 végeig találjuk; de nem szenvedhet kétséget,* hogy IV. Béla trónralépéseig (1235) is az volt, valamint be van bizonyitva, hogy e tárnokmestersége alatt szörényi bán is volt.* Béla trónraléptekor megint tárnokmester és a mellett Bácsmegye főispánja,* de ez egyuttal a róla szóló utolsó hir. 1236-ban már (a valószinüleg Buzád-Hahót nb.) Mihály, 1238-ban pedig Ratold nb. Domonkos a király tárnokmestere; az utóbbi évben a király Pózsáról már csak mint volt tárnokmesterről szól;* miután alig hihetjük, hogy a királynak kegyéből kiesett volna, több mint valószinü, hogy 1235 és 1236 között halt meg.
2 Wenzel, XI. k. 185. l.
3 U. ott, 200. l.
4 Zichy okmtár, I. k. 23. l.; Wenzel, I. k. 196. l., hol mint Béla embere II. András embereivel együtt biráskodik, helytelenül van keltezve; 1223 helyett 1233-ra teendő ez! Tárnokságát bizonyitják: Hazai okmtár, V, k. 16. l., VII. k. 20. l., VIII. k. 26. l.; Knauz, I. k. 271. l.; Wenzel, I. k. 307. l., VI. k. 485., 487., 524. l, XI. k. 214., 215., 235., 237. l.; Fejér, III/II. k. 350. l., VII/IV, k. 82. l. stb.
5 Fejér, IV/I. k. 27. l.
6 Fejér, IV/I. k. 106. l.
167Birtokviszonyairól a következőket ismerjük a) V. István tanusitja 1270-ben, hogy a győr megyebeli Igmánd nb. András a Veszprémmegyében fekvő Billege birtokot IV. Béla beleegyezésével (1233 előtt) Pózs tárnokmester és szörényi bántól megvette* Billegét annak tulajdonosa valamikor Béla ifj. királynak, ez pedig Pózsának adományozta.
1 Zichy okmtár, I. k. 23., 24. ll.
b) IV. Béla tanusitja 1245 deczember 12-ikén, hogy a kőrösmegyei Bakva (ma a verőczemegyei Spišič-Bukovica) Hontpázmán nb. Vajk fia Márton bán-é volt, kitől Róbert esztergomi érsekre, ettől Dózsa bánra s ettől Vázsony nb. Atyasz bánra szállt át.*
2 Fejér, IV/I. k. 386. 1.
c) 1302-ben arról értesülünk, hogy az ürömi szőlőhegyekben (Pilismegyében) valamikor Pózsa bánnak is volt birtoka.* Miután már most tudjuk, hogy e Pózsa 1. Vas- és Bácsmegye főispánja, 2. tárnokmester és szörényi bán, 3. minden valószinüség szerint 1235 és 1236 között meghalt és hogy Csák nb. Pózsa fia Ugron I. Vasmegyében ősi birtokkal bir, 2. hogy unokája tanusága szerint ősei IV. Bélától a bácsmegyei Kulpint kapták, 3. hogy atyja Pózsa 1240-ben már nem élt, 4. maga Ugron pedig szintén tárnokmester és szörényi bán és 5. végre IV. Bélának eltántorithatlan hive volt, a mit Dózsa tárnokmester-ről szintén tudunk: azt hiszem, helyes uton járunk, ha IV. Bélának Pózsa nevü tárnokmesterében Csák nb. Ugron atyjára Pózsára s igy egyuttal Demeter országbiró és Ugron kalocsai érsek fivérére ismerünk.
3 Anjoukori okmtár, I. k. 39. l.
* * *
Csák nb. Lukácsnak, kiről csak a nevet ismerjük, Pózsán és Ugron-on kivül, a ki 1241-ben mint kalocsai érsek a tatárok ellen elesett, még Demeter nevü fia volt, kit I. Károly király öreg Demeternek nevez.* Midőn e Demeter 1217-ben felmerül, már is kir. tárnokmester és a királynak jeruzsálemi utjában kisérője.* Tálnokmesteri hivatalát félbeszakitás nélkül 1230-ig megtartja s a mellett 1219-től 1222-ig Vasmegye, 1225-től 1229-ig Pozsonymegye főispánja; 1232-től 1234-ig országbiró és a mellett 1232 óta Bácsmegye főispánja; 1237-től 1241-ig Csanádmegye főispánja; 1243-tól 1245 április 26-ikáig országbiró és mosonyi főispán; ez után elvész a nyoma.
4 Fejér, VIII/III. k. 586. l.
5 Fejér, III/I. k. 236. l.
1221-ben megveszi a Fejérmegyében fekvő Boglárt.* 1228-ban volt neki és Ambrus fia Fábiánnak a pannonhalmi apátsággal hosszadalmas viszálykodása, melyben Ugron kalocsai érsek annyiban véve részrehajló volt, a mennyiben a kiközösitett Fábiánt pártfogása alá fogadta, minek következtében a pápa 1235 november 17-ikén az érsek ellen lépéseket tesz;* most, midőn tudjuk, hogy Ugron érsek Demeternek a fivére volt, meg is értjük a részrehajlandóságát; 1244-ben még folyik e pör. Demeter egyáltalában garázdálkodó és nyugtalan ember lehetett, mert IV. Béla egyszer azt mondja róla, hogy a veszprémi káptalannak Zalamegyében lévő merenyei birtokát megtámadta.
1 Hazai okmtár, VIII. k. 19. l.
2 Monum. episc. Vesprim. I. k. 102. l.
Halálozási évét nem tudjuk. Gyermekei közül biztossággal egy leány és két fiu: Csák és Ugod ismeretes.
Névleg ismeretlen leánya a Győr nb. Csépán nádor († 1209) fia Csépánhoz ment férjhez. 1232-ben már nem él a veje s akkor kötelezik magukat ennek rokonai, Győr nb. István és Botho, hogy azon 600 márkáért, melyet Demeter Csépán számára előlegezett, mosonymegyei csunyi birtokukat Demeternek engedik át.*
3 Wenzel, VI. k. 509. l. A csunyi birtokot még IV. László utolsó éveiben e Demeter fiai tulajdonában találjuk; v. ö. Wenzel, XII. k. 494. l. (kelet nélkül Czegléden kiállitva.)
Csák és Ugod 1264-ben merül fel egyidejüleg. Csák akkor már bán és márczius 25-ikén mosonyi főispán, de bánsága ismeretlen. Mária királyné ugyanakkor bizonyos birtokügyben birájának kiküldi, mindkét fivér pedig a sopronmegyei Helgolt birtokosa.* Csák mint «bán» 1269-ben Nyitramegye főispánja;* mindkét fivér IV. Béla alatt még mint sármelléki birtokos emlittetik.*
4 Wenzel, VIII. 8. III.. I.; Zichy okmtár I. k. 17. l. (kelet nélkül, de 1264-re helyezendő.)
5 Wenzel, III. k. 200. l., VIII, k. 128. l. (tévesen 1265), 226. l.
6 Hazai okmtár, VII, k. 135 l.;. kelet nélkül, de még IV. Béla idejére teendő.
168IV. Béla halála után Csák bánt V. István szolgálatában találjuk, ki neki 1270-ben – Csák akkor Bakonymegye örökös főispánja – a Veszprémmegyében fekvő Lövöld (Lőd), Rendek, Esztergár és Fenyőfő birtokokat adományozta.*
1 Wenzel, VIII. k. 300.
1270 után elvész a nyoma. Halála évét nem ismerjük. Özvegye 1309-ben még él.*
2 Fejér, VIII/I. k. 364. l.
Ugod, kiről a fennebbieken kivül mást nem tudunk, Demeter nevü fiut hagyott maga után. Nagy Iván a Turul 1885. évi 56. lapján mondja, hogy Ugodnak még egy István nevü fia is volt, kinek özvegye Márta, a Buken nemzetségbeli Péter leánya, fiával Balázszsal 1277-ben a pécsi káptalan előtt megosztozott. Balázsnak az ága kihalt. Ebből igaz, hogy Zichy okmtár, I. k. 38. 1. szerint Ugud fia István özvegyéről és fia Balázsról van szó, hogy Balázsnak a baranyamegyei Németi-ben voltak földjei és hogy e megyében még a Bökény nemzetségnek egyéb tagjait is ismerjük; az pedig, hogy ez Ugud a Csák nb. Ugoddal azonos volna, sehogy sem áll, a miért is, mert e hibát magam is átvettem valamikor, a tényállást valódi értékére akarom redukálni.
IV. Béla előadja 1266-ban, hogy néhai Farkas († 1241) fiai Dénes és Miklós tőle a baranyamegyei Kovászt várához tartozó misleni (valószinüleg meszlényi) földet kérik és hogy István fiai Németi Balázs és Ugod (Ugudinus) a nélkül, hogy emlitették volna, hogy a misleni földek Farkas fiainak birtokai között feküsznek, azokat szintén tőle kérték vala; ezért már most visszaadja e birtokot Farkas fiainak.* Ugod fia, István, kinek özvegye 1277-ben szerepel, tehát a baranyamegyei Németi ura s valószinüleg a Németi nemzetség sarja. Csák nb. Ugod fia Demeter pedig 1281-ben Bakonymegye főispánja, kinek László király ugyanazon évben a Csák bán számára 1270-ben kiállitott adománylevelet megerősiti;* miből következtethető, hogy Csák bán és Ugod 1281-ben már nem élt. Midőn László utolsó éveiben Győr nb. Óvári Konrád arról panaszkodik, hogy Csák bán és Ugod mester a mosonymegyei Csuny, Hof és Mannersdorf birtokait már régóta elfoglalva tartotta, kiemeli, hogy azok jelenleg is (Ugod-fia) Demeter bán kezén vannak.* Ennek a Demeternek bánsága szintén ismeretlen, de hogy «bán» volt, bizonyitja a fennebbin kivül még számos más okmány is.
3 Fejér, IV/III. k. 321.
4 Wenzel, IX. k. 295. 1.
1 Wenzel, XII. k. 494. l.
Három gyermeke volt: Kunigund (=Kinga), Móricz és Csák. Kunigund vagy Kinga a Ratold nb. Balduin fia Gyulához ment férjhez, mely házassági összeköttetés arra engedhet következtetni, hogy e Gyula azon bakonymegyei fő- vagy alispánnal azonos, ki 1278 január 31-ikén Szalók nb. Hém kir. vadászmesternek (a döbrentei Himfiek ősének) a zalamegyei nevegyi birtokot statuálja.*
2 Hazai oklevéltár, 80. l.
1317 márczius 18-ikán előadja Csák nb. Ugod fia Demeter bán leánya Kyngus, Ratold nb. Baldin fia Gyula özvegye, hogy az atyai örökség révén reászállt veszprémmegyebeli tornai birtokát a zalamegyebeli Tomaji család tagjainak eladja. Kinga házasságából két fiu származott: Gyula, ki 1317-ben már nem élt és Demeter, kivel már 1300 augusztus 29-ikén találkozunk.*
3 Anjoukori okmtár, I. k. 417. l. Fejér, IX/VII. k. 728.
Néhai Demeter bán fiai Móricz és Csák mesterek 1291-ben előadják, hogy Hermann nb. Bajka fia Egyed már atyjuktól a zalamegyebeli Mizsér nevü birtokot kapta; de mert ez azon időben, midőn nagyatyáik (avi nostri): Péter püspök, Miklós nádor és Henrik bán a pécsi várt ostromolták, Demeter bán zászlaja alatt hősies halálban kimult és fia Egyed nekik szintén már számos szolgálatot tett, inditva érzik magukat, ifjabb Egyed számára a Mizsérről szóló adományozást megujitani. Miután az emlitett pécsi ostromlás 1284-re esik,* tudjuk ez okiratból, hogy Demeter bán 1284-ben még élt; de hogy a Héder nb. Güssingi Péter vészprémi püspök és fivérei csak nem lehettek Demeter bán fiainak a nagyatyái, világos; e genealógiai adatból csak azt szabad kibetüznünk, hogy a nevezett Güssingiek Móricz és Csáknak anyai réven rokonai voltak és hogy «avi» helyett valószinüleg «avunculi»-nak kellene állnia.*
4 Pauler, id. h. I. k. 723. l.
5 Hazai okmtár, VIII. k. 310.
1691309 január első felében arról értesülünk, hogy néhai Csák nb. Demeter bán fia Móricz, domonkosrendi szerzetes a Vasmegyében fekvő pápóczi birtokát Csák bán özvegye és saját felesége: Aba nb. Amadé nádor leánya, margitszigeti apáczák hozományi követeléseiknek kielégitéseül, e két nőnek engedi át.* Pápóczot már 1234-ben öregebb Demeter országbiró tulajdonában találjuk, ki akkor ott tartózkodik és egyik itéletlevelét ott kiállitja.*
1 Fejér, VIII/I. k. 364. l., VIII/II. k. 444. l.
2 Wenzel, VI. k. 556. 1.
Midőn Móricz nősült és a lakodalmára szükséges költségeket Jeklin és Kneplin sopronmegyei birtokosoktól kölcsönvette, sopronmegyebeli Balf (=Wolfs) birtokát nevezetteknek zálogul adta, a mibe fivére Csák beleegyezett. Idővel azonban kénytelenek voltak, egyéb adósságaikat törleszteni, úgy hogy nem csak a balfi birtokot nem tudták visszaváltani, hanem a zálogos tulajdonosoktól még ujabb kölcsönt felvettek. Igy huzódott az ügy mindaddig, mig Csák meg nem halt és Móricz a domonkosrendbe be nem lépett. 1309 márczius 27-ikén, midőn Csák már nem élt és Móricz már szerzetes volt, kijelenti az utóbbi, hogy az elzálogositott birtokot hitelezőinek örökbevallja.*
3 Hazai okmtár, III. k. 58.
1331-ben tanusitja a győri káptalan, hogy Csák nb. Móricz, a domonkosrendi győri konvent tagja, a Zalamegyében fekvő Komár és Galambok nevü birtokait, melyeket szülői még IV. László királytól kaptak, rokonának (proximo et cognato suo): Peck nb. István fia Miklósnak adományozza.* Peck nemzetséget nem ismerünk és ez kétségkivül Fejérnek egyik ferditése; de mivel Fejér azt mondja, hogy az illető oklevél a Bánfi család levéltárából való és Zalamegyében 1331-ben a Buzád-Hahót nb. István fia Miklós, az alsólendvai Bánfi család egyenes őse, élt, feltehetjük, hogy itt e Miklóssal van dolgunk. A Pécz nemzetségben nem ismerünk akkor ilynevü tagot. – 1332-ben Móricz családjának birtokviszonyairól még mást is hallunk. Károly király odaadja t. i. akkor a Demeter bán magvaszakadtán – Demeter fia Csák nem hagyott fiörököst, Móricz pedig szerzetes – a koronára szállt veszprémmegyei Ugod várát és Noszlop nevü helységet hivének a cseh Čeněk nevü testőrtisztjének és kiemeli ez alkalommal, I. hogy Lukács fia öregebb Demeter, Demeter bán nagyatyja (az ismert országbiró) Noszlopon már II. Andrástól kapott birtokot és hogy 2. akkor, midőn Károly Čeněk számára az ugodi vár és a noszlopi földekről szóló adománylevelét kibocsátotta, arról értesült, hogy Csák nb. Ádám fia Pál fia Péter azzal állt elő, hogy ő Demeter bán és fiainak legközelebb nemzetségbeli rokona s hogy ennek alapján e birtokok őt illetik meg; hogy ez állitásnak nagyobb nyomatékot adjon, sietett is annak idején e birtokokat Güssingi János nádornak, kinek bizonyos összeggel tartozott, örökbevallani; természetes, hogy a birtokok Čeněk kezében maradtak.* Hogy mily rokonság létezett Demeter bán fiai és Ádám unokája Péter között, nem tudjuk; de tekintettel arra, hogy magát Demeter bán fiai legközelebb nembeli rokonának állitotta, igaza lehet Nagy Ivánnak, ha azt véli, hogy Ádám öregebb Demeternek a harmadik fia, Csák bánnak és Ugodnak a fivére.
4 Fejér, VIII/III. k. 549. 1.
1 Fejér, VIII/III. k. 579–584. l.
A fejérmegyei Boglárt, melyről tudjuk, hogy öregebb Demeter azt már 1221-ben megvette, Móricz már 1332 előtt eladta a Szalók nb. Hém fiainak, valamint azt is tudjuk, hogy Tördemiczi, Fehér Pál a Veszprémmegyében fekvő Debrente birtokot még Demeter bán fiaitól Móricz és Csáktól szerezte.* Móricz 1336 márczius 20-ikán halt meg.
2 Csánki, Hunyadiak kora, III. k. 274. 1., Fejér, VIII/V. k. 209. 231. ll.
A Csák-nemzetség Lukács-ágának az eddigiek alapján a következő nemzedékrendi táblája van:
170Csák nb. Lukács; Pózsa 1225 † 1240 előtt tárnokmester, szörényi bán, Bács-, Baranya-, Fejér- és Vasmegye főispánja; Ugron 1216 † 1241 kalocsai érsek, királyi kanczellár; Demeter 1217–1245 tálnokmester, országbiró, Vas-, Bács-, Csanád-, Pozsony- és Mosonmegye főispánja; Ugron 1240 † 1311 bán, országbiró, tárnokmester, lovászmester, szerémi és pozsegai főispán Neje: 1317; Fiak 1240; Csák 1264–1270 bán, Bakony- és Mosonm. főisánja Neje: 1309 apácza; Ugod 1264; Leány férje: Győr nb. Csépán † 1232 előtt; ? Ádám; Pál; Péter 1332; Demeter 1281–1284 bán, Bakonymegye főispánja; Miklós † 1359 macsói bán és országbiró, Baranya- és Szerémm. főispánja; László † m. n. 1364 előtt; Móricz 1291 † 1336 márcz. 20. neje: Aba nb. Amadé nádor leánya Katalin 1309-ben apácza; Csák 1291; 1309 előtt; Kunigund 1317 férje: Ratold nb. Gyula † 1317 előtt
