Aranyosszék közgyülései.
Aranyosszék közgyülései.
Aranyosszék közgyüléseinek nem volt állandó székhelye, hanem vándoroltak egyik helységből a másikba; ez utat követték rendszerint törvényszéki és tisztségi ülései is, bár a derékszékre nézve az 1652-ki ülés jegyzőkönyvében ezt találjuk bejegyezve: „Celebrata in Kövend loco consveto sedis nostrae judiciaria” mindazonáltal éppen a jegyzőkönyv tovább lapozása győzhet meg arról, hogy ezen „szokott helyhez” (Kövend) éppen nem kötötték magokat, hanem most itt, majd amott tartották üléseiket, a mint azt az ügyek tárgyalása, de leginkább a fő- és alkirálybirák hol lakása, vagy kényelme igényelte. Ez okon, hogy Aranyosszék közigazgatási történetének átnézetét adhassuk, nem marad más, mint közgyüléseinek rövid táblázatát egybeállitani. Ezen kimutatásunk azonban csakis 1651-ig vihető fel, addig a meddig a szék jegyzőkönyvei felhatnak, sőt innen kezdve is kimutatásunk hézagos lesz, a mint a jegyzőkönyvek több helyt hiányosak.
1651.
|
derékszék
|
kétszer Kövenden, egyszer Bágyonban
|
1652.
|
A.-Szentmihályfalván, Fenvinczen, kétszer Kövenden, egyszer Bágyonban.
| |
1652. jan. 8.
|
közgyűlés
|
Kövenden, ápr. 5-én ismét ott, mikor tiszujitás tartatott.
|
1655. márcz. 23.
|
kgy.*
Közgyülés = kgy.
|
Kövenden, midőn az ország portai házára 12 pénz rovatott lovasra és gyalogra.
|
1655. máj. 3.
|
kgy
|
Kövenden tisztujitással egybekötve, dszü.* aug. 8. A.-Szentmihályfalván, 11. Rákoson.
Derékszékülés = dszü.
|
1655. sept. 6.
|
kgy.
|
Kövenden, melyben a fejedelem kivánatára, kiknek szolgái havasalföldi expeditióban voltak, megbüntettettek.
|
1656. márcz. 20.
|
kgy.
|
Kövenden, melyben a csegeziek a szék közerdeiben való irtás ellen lépnek fel, s országgy. publ.
|
1656. apr. 10.
|
kgy.
|
Kövenden, dszü., márcz. 25. Harasztoson, oct. 30. Kövenden.
|
1657. decz. 10.
|
kgy.
|
Harasztoson, melyen mustra (hadgyakorlat) rendeltetik.
|
1659. márcz. 31.
|
kgy.
|
Kövenden.
|
1661. febr. 27.
|
kgy.
|
Csegezben.
|
1661. febr. 27.
|
kgy.
|
Kövenden tisztujitással.
|
1663. márcz. 12.
|
kgy.
|
Kövenden.
|
1670. jul. 20.
|
kgy.
|
Kövenden, melyen a radnóthi országgy. rendszab. közzététettek s hadbaszállás rendeltetett.
|
1670. nov. 14.
|
kgy.
|
A.-Szentmihályf. országgyülésre meghiv. publ.
|
1670. decz. 27.
|
kgy.
|
Kövenden.
|
1671. jan. 31.
|
kgy.
|
Kövenden.
|
1671. decz. 31.
|
kgy.
|
Kövenden dszü. jan. 28. és máj. 13. Harasztoson.
|
1672. apr. 22.
|
kgy.
|
Kövenden az adóbeszedésről intézkednek.
|
1672. jul. 18 – aug. 2.
|
kgy.
|
Kövenden, melyben a fejedelem rendelete, hogy a töröknek Jászvárosba élelmet szállitsanak, olvastatik.
|
1673. jan. 16.
|
kgy.
|
Kövenden.
|
1673. márcz. 24.
|
kgy.
|
Kövenden.
|
1673. apr. 28., máj. 3 – 17. és jun. 27.
|
kgy.
|
Kövenden.
|
1674. nov. 14.
|
kgy.
|
Kövenden.
|
1675. márcz. 18.
|
kgy.
|
Kövenden tisztujitással.
|
1675. apr. 11.
|
kgy.
|
Kövenden tisztujitással.
|
1676. jan. 16.
|
kgy.
|
Kövenden tisztujitással.
|
1676. jul. 1.
|
kgy.
|
Kövenden, melyen napszámosdij szabályoztatik, 1 napsz. 5 pénz, húsnak fontja 1 1/2 pénz, bor 1 1/2 p.
|
1676. aug. 22.
|
kgy.
|
Kövenden. Ezeken kivül ez év márcz. 3-án partiális gy. is volt Kövenden.
|
1677. apr. 28.
|
kgy.
|
Kövenden tisztujitással.
|
1677. jul. 6.
|
kgy.
|
Kövenden.
|
1678. apr. 26.
|
kgy.
|
helymegnevezés nélkül. A szultánnak élést vinni Aranyosszék 7 szekeret rendelt.
|
1678. máj. 30.
|
kgy.
|
Kövenden, ezen gyülés jan. 18ra is átment, mikor a Béldi Pál bemenekülése alkalmával Portára küldött 80,000 tallérból Aranyosszék 300 tallért fizetett.
|
1679. aug. 23
|
kgy.
|
Kövenden.
|
1679. sept. 25.
|
kgy.
|
Kövenden.
|
1680. apr. 23.
|
kgy.
|
Kövenden tisztujitással.
|
1680. jul. 3.
|
kgy.
|
helymegnevezés nélkül.
|
1680. decz. 28 – jan. 4.
|
kgy.
|
(1681) Kövenden.
|
1683. aug. 16.
|
kgy.
|
helymegnev. nélkül, mikor zsoldosok tartására (fehérv. őrizet) minden szabad emberre 1 frt rovatik.
|
1690.
|
kgy.
|
Kövenden.
|
1691. april 12.
|
kgy.
|
Csegezben, melyen császári katonaság elhelyezése és rovatallal bajlódnak.
|
1691. aug. 4.
|
kgy.
|
Harasztoson tisztujitással.
|
1691. aug. 28.
|
kgy.
|
F.-Szentmihályfalván, melynek kikezdése igy van: „in loco solito glis sed. Slis. Aranyos congr.”
|
1691. oct. 13.
|
kgy.
|
Kövenden. Ugyanott ez év dec. 29.
|
1692. márcz. 4.
|
kgy.
|
Kövenden, országgy. követek választatnak.
|
1692. jul. 25.
|
kgy.
|
Harasztoson, melyen a gubern. rendezése tárgyaltatott.
|
1692. aug. 11.
|
kgy.
|
helymegnev. nélkül.
|
1692. okt. 13.
|
kgy.
|
Kövenden, a tordai országgy. által kivetett portióból Aranyosszékre esett 1150 frt, 275 k. buza, 800 k. zab, széna 108 szekér. Volt akkor Aranyossz. 435 szabad ember, 1200 ökör; egy emberre esett 1 1/2 frt, 2 v. buza, 1 1/2 v. zab. Egy ökörre esett 21 pénzt, 1 v. zab. Ez évben dszü. Harasztoson, Kocsárdon és Kercseden.
|
1693. jan. 8.
|
kgy.
|
Kövenden.
|
1693. febr. 11.
|
rendk. kgy.
|
Kövenden, melyen panaszolnak, hogy a Vajda-Szentivánra szállitott 800 köb. zabot a király nem akarja bevenni.
|
1693. febr. 24.
|
kgy.
|
Harasztoson, márcz. 13. Bágyonban.
|
1693. apr. 8.
|
kgy.
|
Harasztoson, ügyvédi esküminta szerk. a Harasztoson levő német katonák dullásai ellen panaszt emelnek.
|
1693. jul. 16.
|
kgy.
|
Harasztoson, uj rovatal a csász. katonaság számára.
|
1693. szept. 14.
|
kgy.
|
Harasztoson, országgyülésre követeket választanak.
|
1693. nov. 6.
|
kgy.
|
Kövenden.
|
1694. febr. 19.
|
kgy.
|
Kereseden országgyülési követeket választanak.
|
1694. apr. 23.
|
kgy.
|
Bágyonban.
|
1694. május 26.
|
kgy.
|
Kövenden, az ország őrzésére (vigilia) Veteráni által kirótt adóból minden személyre 2 frt esett.
|
1694. jul. 15.
|
kgy.
|
F.-Szentmihályfalván, uj rovatal.
|
1694. aug. 6.
|
kgy.
|
Kövenden, ujból sept. 6., melyen 500 köböl zabot pénzül fizetnek, vékáját 60 pénzen.
|
1694. sept. 20.
|
kgy.
|
Harasztoson. A Karánsebesbe táborral küldött szekerek egyikét a ráczok elfogván, mást küld a szék.
|
1694. decz. 2.
|
kgy.
|
helymegnev. nélk. A vásárhelyi országgy. követeket választ. A beszállásolt Ditrich reg. számára minden falu egy-egy vágómarhát, egy-egy szekér szénát, minden személy 1 véka buzát, 2 v. zabot ad. A tiszteknek a szék 2 kövér sertést, egy hordó bort, 10 szekér szénát, 24 köb. zabot, 10 mázsa húst ad. Jól éltek ezek a más zsirján!
|
1695. febr. 24.
|
kgy.
|
Bágyonban, Aranyosszék a fehérv. tárházba 700 k. buzát, 140 k. zabot szállit.
|
1695. apr. 7.
|
kgy.
|
F.-Szentmihályf. Sószállitás és korlátnokság berendezésére 500 frtot kell adni a széknek.
|
1695. apr. 28.
|
kgy.
|
Kocsárdon.
|
1695. máj. 12.
|
kgy.
|
Kercseden, ebben a gubernátor és Bethlen Miklósnak ajándékmész, és katonatisztek ajándéka fejében minden személy 66 pénzt ad, táborba öt 6 ökrös szekeret, Fehérvárra gabonát rendelnek.
|
1695. jul. 11.
|
kgy.
|
Harasztoson, zsoldpénzből egy személyre 3 frt 15 p., egy véka buza esett, továbbá a beszállásolt katonáknak minden személy 4 v. buzát, 4 v. zabot, 30 font húst.
|
1696. jun. 20.
|
kgy.
|
A.-Sz.-Mihályf. A raktárakba 366 köb. buzát ad Aranyosszék. Országgy. követet választ.
|
1696. jul. 20.
|
kgy.
|
Kövenden. A csiki és háromszéki határőri hajduk számára 900 frt, 1166 köb. gabonát ad a szék.
|
1696. aug. 28.
|
kgy.
|
Harasztoson ujból 140 k. buzát. Országgy. köv. választanak.
|
1696. decz. 21.
|
kgy.
|
Bágyonban, mely decz. 29-én Kövenden folyt., melyen a kirótt 7000 mft. repartiáltatik.
|
1697. febr. 20.
|
kgy.
|
Kövenden, országgy. k. választ.
|
1697. márcz. 9.
|
kgy.
|
Kövenden és apr. 22-én ugyanott, a szék 7 szekeret állit a táborba. 1000 frt rov. fizet.
|
1697. aug. 6.
|
kgy.
|
Harasztoson, a székben levő 2438 ökörre 700 frt adó vettetett.
|
1697. sept. 10.
|
kgy.
|
Bágyonban és decz. 23-án ugyanott, mikor a beszállásolt katonaság számára élelmet ad.
|
1698. jan. 16.
|
kgy.
|
Bágyonban, a beszállásolt Pace ezrednek minden személy 2 frt 12 pénzt, 1 k. buzát, 1 k. zabot, 1 1/2 szekér szénát adott.
|
1698. febr. 10.
|
kgy.
|
Felvinczen.
|
1698. aug. 22.
|
kgy.
|
Harasztoson 500 köb. zab repart.
|
1698. okt. 2.
|
kgy.
|
Kövenden.
|
1698. decz. 15.
|
kgy.
|
Felvinczen, melyen 1095 frt, 100 k. buza, 500 k. zab, 300 szekér széna, 100 mázsa hús rovatik a székre.
|
1699. márcz. 9.
|
kgy.
|
Kövenden, mikor 6000 frtot rónak ki. Ez év máj. 11. Kövenden, máj. 5. Harasztoson van szgy.
|
1699. jun. 29.
|
kgy.
|
Harasztoson, a csíki hajduknak élelmet rendel a szék.
|
1699. aug. 23.
|
kgy.
|
Harasztoson a beszállásolt katonaság élelmezése.
|
1699. okt. 13.
|
kgy.
|
Kövenden, portió-pótlásra 800 frt, 51 k. buzát, 810 v. zabot, 81 szek. szénát ad a szék.
|
1699. decz. 17.
|
kgy.
|
Kocsárdon, melyen 6077 frt és 23,739 font hús stb. rovatik a székre.
|
1699. decz. 29.
|
kgy.
|
Kövenden, ujból 3719 frt rovatal. Bizony drága volt az atyai kormány! csoda, hogy a kis Aranyosszék ily roppant terüt el tudott hordozni.
|
1700. márcz. 16.
|
kgy.
|
Bágyonban, mikor 3170 frt rovatik ki.
|
1700. máj. 17.
|
kgy.
|
Harasztoson országgy. k. választ.
|
1700. jun. 10.
|
kgy.
|
Kocsárdon, sept. 25. F.-Szentmihályf., nov. 4. Bágyonban, nov. 29. Felvinczen, decz. 31. Harasztoson.
|
1701. jan. 31.
|
rendk. kgy.
|
Kercseden, márcz. 15. Bágyonban, máj. 31. Harasztoson; mindeniken katonai rovatal ügye.
|
1701. jun. 11.
|
kgy.
|
Kercseden, országgy. k. és főkirb. választ.
|
1701. sept. 2.
|
kgy.
|
Harasztoson a határszéli hajduknak élésre 570 frtot, és a sept. 25. Kocsárdon tartott kgy., melyen a határszéli erődök épitéséhez 100 munkás küldését határozzák, a militiának minden adózó 1 sz. szénát, 1 köb. zabot kellett hogy adjon.
|
1702. jan. 5.
|
kgy.
|
Felvinczen, országgy. k. vál., márcz. 6. Bágyonban rovatal.
|
1702. márcz. 17.
|
kgy.
|
Kövenden, az adóból 4606 frt jön a székre, melyből minden személyre 4 frt, minden ökörre 1 frt, minden tehénre 34 pénz esik.
|
1702. apr. 12.
|
kgy.
|
Harasztoson.
|
1702. jul. 13.
|
kgy.
|
Bágyonban, az uj összeirás szerint volt a székben 454 adózó személy, 3176 ökör, 1025 tehén.
|
1702. nov. 24.
|
kgy.
|
Polyánban, mikor 2900 frt s nagy mennyiségű élelem rovatott a székre.
|
1703. márcz. 9.
|
kgy.
|
Felvinczen, a gub. a székre 2923 frtot rótt.
|
1703. apr. 13.
|
kgy.
|
F.-Szentmihályf. az országos adóból jött e székre 9300 frt, 278 sz. széna s egyéb élelmi czikkek.
|
1703. jul. 28.
|
kgy.
|
Kercseden, Szebenhez 1150 napszámot, és
|
1703. aug. 15.
|
kgy.
|
Bágyonban, Szebenhez ujból 2571 napszámot követelt a gub., miből minden adózó személyre 5 nap esett.
|
1703. okt. 1.
|
kgy.
|
Harasztoson, a gub. adósságának fizetésére 500 frtot kért a széktől és Kolozsvárra 175 szekér szénát.
|
1703. okt. 12.
|
kgy.
|
Bágyonban, a gub. 1483 napszámot rendelt Szebenhez. Ez évben eszerint fizetett ezen kis szék saját beligazgatási költségein felül országos szükségletre 12,723 frtot és tett 5204 napszámot, adott 175 szekér szénát s egyéb élelmi czikkeket; csoda, hogy mindenki koldusbotra nem jutott.
|
Itt három év jegyzőkönyve hiányzik.
| ||
1706. decz. 8.
|
kgy.
|
Kövenden és decz. 21. Bágyonban, midőn országgy. köv. vál.
|
1707. jan. 24. filil
|
kgy.
|
Felvinczen, márcz. 14. Kövenden, midőn a vásárhelyi országgy. köv. vál.
|
1707. máj. 2.
|
kgy.
|
Harasztoson, melyben a törvényszéknek minden csütörtökön való ülésezése elhatároztatott.
|
1707. máj. 17.
|
kgy.
|
Kercseden, jun. 10. Bágyonban, aug. 2. Kövenden*
A törvényszék 1693–1707 közt üléseit csaknem kivételesen Kocsárdon tartotta, mert ez idő alatt csak 4-szer tartotta Szentmihályfalván, 5-ször Kövenden, 2-szer Harasztoson, 1-szer Kercseden s vagy 40-szer Kocsárdon; mindezek jegyzőkönyvét az „Atilla” nevű kötet tartalmazza; sőt Kocsárdon tartattak leginkább 1711, 1712, 1713, 1714, 1715- és 1718-ban is a „Csabá“-ból kitetszőleg.
|
Itt három év jegyzőkönyve ujból hiányzik.
| ||
1710. febr. 3.
|
kgy.
|
Földváron, mikor a Szebenben bujkáló főkirb. Szilágyi And. hazatekintve, tisztujitást tart, s mivel nem mert otthon maradni, a tisztségből igazgató bizottságot szervez, s működését azonnal rovatallal kezdi.
|
1712. máj. 20.
|
kgy.
|
Harasztoson, jul. 5. ujból ott.
|
1713. jan. 14.
|
kgy.
|
Bágyonban, febr. 17. Kövenden.
|
1713. apr. 12.
|
kgy.
|
Kocsárdon, jun. 21. Kövenden.
|
1713. sept. 14.
|
kgy.
|
Kercseden, nov. 20. Felvinczen, decz. 29. ugyanott.
|
1714. febr. 23.
|
kgy.
|
Kercseden, árp. 11. Kocsárdon.
|
1714. máj. 7.
|
kgy.
|
Harasztoson, jul. 12. Kocsárdon, sept. 26. Polyánban.
|
1715. jan. 29.
|
kgy.
|
Kocsárdon, ápr. 16. Szentmihályf.
|
1715. márcz. 26.
|
kgy.
|
Kövenden, máj. 28. Kocsárdon.
|
1715. sept. 19.
|
kgy.
|
Kövenden, okt. 30. ugyanott.
|
1716. jan. 2.
|
kgy.
|
Kocsárdon, febr. 24. Felvinczen.
|
1716. apr. 9.
|
kgy.
|
Kercseden*, máj. 28. Kocsárdon.
Derékszék 1715- és 16-ban leginkább Kercseden tartatott, ott lakván az alk. Apáczai F., néha Bágyonban is.
|
1717. máj. 22.
|
kgy.
|
Kövenden, okt. 18. Harasztoson, okt. 28. Kövenden.
|
1718. jul. 18.
|
kgy.
|
Harasztoson; ebben a szárazság előidézte nagy inségről van emlékezet.
|
1718. okt. 7.
|
kgy.
|
Felvinczen, sept. 25. Bágyonban.
|
1719. jun. 23.
|
kgy.
|
Bágyonban, jul. 4. Rákoson.
|
1720. okt. 13.
|
kgy.
|
Szentmihályf., nov. 20. Kocsárdon.
|
1721. jun. 4.
|
kgy.
|
Kocsárdon*, okt. 12. Kövenden.
1720- és 21-ben derékszékülések gyakran vannak Kocsárdon, ott lakván a főkirálybiró. 1722–24-ben leginkább Kercseden.
|
1722. okt. 12.
|
kgy.
|
Kövenden, nov. 2. Bágyonban, midőn a szék ülnökeit adó, szállitás és szállásolás alól kiveszik.
|
1723. okt. 11.
|
kgy.
|
Bágyonban, okt. 5. ugyanott, mikor a prebendás cselédek adómentesekké tétetnek.
|
1725. máj. 25.
|
kgy.
|
Kercseden, midőn a gub. Orbán Elek és Thoroczkay János által a szék constitutiójában minden ujitást betiltat.
|
1727. jun. 9.
|
kgy.
|
Bágyonban, nov. 14. Földváron tisztujitással.
|
1728. márcz. 12.
|
kgy.
|
Veresmarton, aug. 10. Bágyonban, okt. 21. Felvinczen.
|
1729. máj. 16.
|
kgy.
|
Kövenden, nov. 24. Földváron.
|
1730. márcz. 17.
|
kgy.
|
Bágyonban, főkirb.-választás.
|
1730. máj. 31.
|
kgy.
|
Harasztoson, országgy. köv.-választás, dec. 19. Bágyonban.
|
1730. jan. 2.
|
kgy.
|
Kövenden, árp. 16. Bágyonban.
|
1732. okt. 30.
|
kgy.
|
Kövenden.
|
1733. apr. 16.
|
kgy.
|
Felvinczen, jul. 4. Rákoson, decz. 2. tisztujitással.
|
1734. nov. 15.
|
kgy.
|
Harasztoson, országgy. köv.-vál.
|
1735. aug. 29.
|
kgy.
|
Polyánban, nov. 7. Harasztoson.
|
1737. jun. 18.
|
kgy.
|
Harasztoson, aug. 26. ugyanott országgy. köv.-vál.
|
1738. apr. 10.
|
kgy.
|
Harasztoson.
|
Itt két év jegyzőkönyve hiányzik.
| ||
1740. márcz. 21.
|
kgy.
|
Harasztoson, országgy. k. vál., aug. 29. ugyanott.
|
1741. sept. 19.
|
kgy.
|
Harasztoson, országgy. k. vál.
|
1742. máj. 4.
|
kgy.
|
Harasztoson, aug. 3. ugyanott, okt. 29. Várfalván.
|
1742. nov. 8.
|
kgy.
|
Bágyonban, nov. 15. A.-Szentmihályf., decz. 10. Harasztoson*.
1734–1742. derékszékülések mindig Harasztoson tartatnak.
|
1743. aug. 13.
|
kgy.
|
Polyánban, okt. 30. Sinfalván, decz. 16. Bágyonban.
|
1744. apr. 15.
|
kgy.
|
F.-Szentmihályf., jul. 20. Polyánban.
|
1744. sept. 27.
|
kgy.
|
Bágyonban, okt. 26. F.-Szentmihályf., mindkettőben az insurrectio szerveztetik.
|
1745. jan. 11.
|
kgy.
|
Harasztoson, melyen e szék 1000 lovas kiállitására szorittatik.
|
1745. máj. 20.
|
kgy.
|
Polyánban, surrogatio czímen rovatik meg a szék a királyné rendeletére.
|
1745. aug. 26.
|
kgy.
|
Bágyonban, 5633 frt rovatik ki, nov. 15. Rákoson, Aranyosszék insurrectióba 1000 lovast, 500 gyalogot küldvén, azok szökevényeinek elfogatása rendeltetik.
|
1746. febr. 7.
|
kgy.
|
Harasztoson, orszgy. k. vál., jul. 19. ugyanott. Ezen elhatároztatik, hogy jövőben a derékszékek Sz.-Mihályfalván tartassanak. 1307 frt adó rov.
|
1746. decz. 1.
|
kgy.
|
Várfalván; ez évre kivetett adó 5633 frt.
|
1747. jan. 9.
|
kgy.
|
Földváron, orszgy. k. vál., máj. 15. Sinfalván.
|
1747. jul. 31.
|
kgy.
|
Harasztoson, decz. 11. Kocsárdon, ez évi adó 6209 frt.
|
1748. aug. 7.
|
kgy.
|
Földváron, orszgy. k. vál., nov. 13. Bágyonban.
|
1748. decz. 17.
|
kgy.
|
Harasztoson, évi adó 7667 frt, orszgy. k. vál.
|
1749. febr. 21.
|
kgy.
|
Harasztoson, katonai quantum 3243 frt.
|
1749. jul. 14.
|
kgy.
|
Csegezben, orszgy. k. vál., decz. 2. Felvinczen, katonai quant. 7275 frt.
|
1750. sept. 10.
|
kgy.
|
Harasztoson, kat. quant. 1741 frt, 500 sz. széna, 500 k. buza, 50 öl fa Enyedre vive.
|
1750. decz. 9.
|
kgy.
|
Rákoson, kat. quant. 7260 frt.
|
1751. apr. 19.
|
kgy.
|
Harasztoson, a residium quant. 2014 frt. Felvinczi postaház kiigazitása*.
Tehát már ekkor volt Felvinczen postaállomás.
|
1751. aug. 11.
|
kgy.
|
Polyánban, nov. 8. Mohácson, decz. 1. Bágyonban, katonai quantum 9470 frt.
|
1752. jul. 27.
|
kgy.
|
Harasztoson, nov. 22. ugyanott, kat. quant 9215 frt; elhatároztatik, hogy alszék ezután mindig Kövenden legyen.
|
1753. apr. 10.
|
kgy.
|
Földváron, főkirb. vál., aug. 3. Kövenden orszgy. k. vál.
|
1753. aug. 17.
|
kgy.
|
Kövenden, nov. 15. Földváron.
|
1754. jan. 10.
|
kgy.
|
Felvinczen, apr. 9. Harasztoson.
|
1754. apr. 29.
|
kgy.
|
Földváron, főkirb. instellatiója, nov. 14. Földváron.
|
1758. apr. 4.
|
kgy.
|
Kocsárdon, a háborura a szék állit 41 ujonczot, ad 300 ar., 262 frtot.
|
1759. jul. 16.
|
kgy.
|
Kocsárdon, rendkivüli segélyt az uralkodónak a szék 1907 frtot, főkirb. 1550 frtot ad.
|
1760. febr. 15.
|
kgy.
|
Felvinczen, jun. 18. Bágyonban, jul. 12. Kocsárdon.
|
1761. jun. 4.
|
kgy.
|
Kocsárdon, a gub. a szék két katlan meszet ad ajándékba (még ez is).
|
1763. jan. 17.
|
kgy.
|
Bágyonban, jun. 4. Kocsárdon.
|
1764. jan. 30.
|
kgy.
|
Felvinczen, főkirb. vál., jul. 9. Felvinczen beikt.
|
Ez időtől egész 1783-ig nincsenek közgyülések, csakis e három: 1783. jan. 25. Felvinczen, aug. 28. Felvinczen, 1784. márcz. 22. Felvinczen; ezt megelőzőleg és ezután is csak continua táblák vannak, melyek Felvinczen székelnek s naponta üléseznek*. 1784-ben Aranyosszék Torda és Kolozsvármegyék részeivel egyesittetett; ez idő alatt néha Szentmihályfalván tartatik nemesek sedriája Miske Kristóf főszolg. elnöklete alatt. 1786-ban Aranyosszék politikai lételének minden jele eltünik, az ügykezelés a kolozsvári kerületi törvényszékhez megyen át, s onnan csak két kötet töredékes perokmánytár került vissza*.
A continua táblák hosszadalmas jegyzőkönyveit tartalmazzák: Aba, Urs, Kadika, Mátyás, Hunyadi, Lehel, Verbulcz, Gejza, Zoltán, Báthori, Vaszul, Béla czímű könyvek.
Ezek czíme: „A ker. hivatalok eltörlésével visszaküldött levelek“; a másodiké: „A vidéki törvényszékek eltörlésével visszaküldött levelek“.
1790-ben József császár halálával az ő centralisticus törekvéseinek minden gépezete összeomlott; szervezett törvényhatóságai felbomlottak s igy Aranyosszék is korábbi alkotmányos szervezetét és alakját visszanyerte. Nagy kár, hogy a reintegratio első gyüléseinek jegyzőkönyvei hiányoznak, s igy ezen érdekes korszak, mondhatnók alkotmányos ujjászületés eseményeire nézve nem tudunk kellő tájékozottságot nyerni. Hogy a kezdődő uj politikai aerát mily lelkesedéssel fogadták Aranyosszéken, azt a meglevő tisztségi és alszéki jegyzőkönyvek kikezdéséből is láthatjuk; az első igy kezdődik: „Ezen nemes Aranyosszék tisztsége jegyzőkönyve, kezdődik Anno 1790, midőn Kolozsvármegyétől szintén 6 esztendeig edgyüttléte után egész örömmel hazajött és ismét tiszta Aranyosszékké vált volna.” Az alszéki jegyzőkönyv kikezdése ez: „Igen nagy szivbeli fájdalmunk között, midőn in Anno 1784 ns. Aranyosszék ns. Kolozsvármegyével egybevonatott vala, semmi bizodalma szép szabadságához nem levén, már majd elenyésző napjának sugára az Isten bölcs igazgatásából ismét felvirada 1790. esztendőben és régi törvénye, szép szabadsága helyreállván, haza jöve. Azóta kezdett protocoluma a ns. Aranyosszék alsó székének harasztosi Barta Márton vnotáriusságában.”
Ez uj korszakban a szék közgyüléseinek meglevő jegyzőkönyve 1792-ben kezdődik, e szerint.
1792. febr. 13.
|
kgy.
|
Kercseden, ezen koronázási ajándékot szavaznak.
| ||
1793. jan. 14.
|
kgy.
|
Kövenden, Ferencz császárnak homagiumot tesznek s hadisegélyt szavaznak.
| ||
1793. apr. 29.
|
kgy.
|
Kövenden a gub. rendeli, hogy minden 3. hónapban közgyülés tartassék.
| ||
1793. jun. 5.
|
kgy.
|
Kövenden.
| ||
1793. nov. 9.
|
kgy.
|
Kövenden.
| ||
1794. jan. 13.
|
kgy.
|
Kercseden, az insurrectio az udvar kérésére helybenhagyatik, és pénzsegélyt gyüjtenek.
| ||
1794. jul. 28.
|
kgy.
|
Kövenden, sept. 11. Polyánban, okt. 18. Kövenden.
| ||
1795. jun. 17.
|
kgy.
|
Kövenden, okt. 29. Kövenden.
| ||
1796. jan. 26.
|
kgy.
|
helymegnev. nélkül, apr. 18. Kövenden.
| ||
1796. sept. 1.
|
kgy.
|
Kövenden, decz. 19. ugyanott.
| ||
1797. febr. 20.
|
kgy.
|
Kövenden, nov. 13. ugyanott.
| ||
1798. apr. 26.
|
kgy.
|
Kövenden, nov. 12. ugyanott.
| ||
1799. jul. 1.
|
kgy.
|
Harasztoson.
| ||
Innen kezdve a szék levéltárában nincsen közgyülési jegyzőkönyv, de megvannak, bár hézagosan, az erd. kormányszék levéltárában, honnan folytatom. Kezdődnek pedig:
| ||||
1806. jun. 2.
|
kgy.
|
Harasztoson.
| ||
1806. nov. 10.
|
kgy.
|
Kövenden, ezen a szék közhelyeinek felosztására kiküldött országos bizottság itéletének, mint a szék kiváltságaiba ütközőnek revidiálását kérik.
| ||
1806. decz. 1.
|
kgy.
|
Harasztoson.
| ||
1807. jan. 12.
|
kgy.
|
Kövenden, a pálinkafőzés eltiltatik; a szék közerdeit elfoglalt katonákkal békét próbálnak, de siker nélkül.
| ||
1808. nov. 28.
|
kgy.
|
Harasztoson, alkirálybiró minden két évben választatik a régi szokás szerint.
| ||
1809. febr. 20.
|
kgy.
|
Harasztoson.
| ||
1809. máj. 17.
|
kgy.
|
Harasztoson a szék insurgensei összeiratnak, van 46 lovas, 61 gyalog.
| ||
Itt hiányzik 6 évi gyülés jegyzőkönyve.
| ||||
1815. máj. 29.
|
kgy.
|
Kercseden, a gub. hadisegély czímen 3400 véka gabona és 34 hadi ló árát rójja a székre, de ezt azért, mert országgyülés nélkül történt s mert a devalvatio a szék vagyonát tönkre tette, megtagadja.
| ||
1815. okt. 9.
|
kgy.
|
Kercseden, uj főkirb. választ.
| ||
Itt hiányzik 6 évi gyülés jegyzőkönyve.
| ||||
1821. márcz. 8.
|
kgy.
|
helymegnevezés nélkül; ezen a bogáthi constitutio hozatik.
| ||
1821. sept. 17.
|
kgy.
|
Kövenden.
| ||
1822. máj. 23.
|
kgy.
|
Kövenden.
| ||
Itt ismét hiányzik 2 évi gyülés jegyzőkönyve.
| ||||
1824. máj. 17.
|
kgy.
|
Kövenden, sept. 23. Harasztoson.
| ||
Itt hiányzik 9 évi közgy. jegyzőkönyve.
| ||||
1835. jun. 3.
|
kgy.
|
Kövenden, főkirb. vál.
| ||
1837. márcz. 29.
|
kgy.
|
Kövenden orszgy. k. vál., aug. 7-én ugyanott.
| ||
1838. jul. 16.
|
kgy.
|
Kövenden Ferdinándnak hűségesküt tesznek, trónraléptének emlékére egy diszes emlékkövet emelni elhatározzák, mi soha létre nem jött.
| ||
1840. jun. 2.
|
kgy.
|
Kövenden kölcs. tüzkármentő társ. állit a szék.
| ||
1840. sept. 21.
|
kgy.
|
Kövenden a falusi iskolák rendezésére tervet készitnek.
| ||
1841. máj. 17.
|
kgy.
|
Kövenden.
| ||
1842. jul. 7.
|
kgy.
|
Kövenden kormányzó kinevezése tudattatik, orszgy. k. vál.
| ||
1843. márcz. 6.
|
kgy.
|
Kövenden, jul. 13. ugyanott.
| ||
1843. okt. 30.
|
kgy.
|
Kövenden, decz. 11. ugyanott.
| ||
1844. febr. 20.
|
kgy.
|
Kövenden, máj. 29. ugyanott. A székház hová épitése feletti viták.
| ||
1844. aug. 20.
|
kgy.
|
Kövenden, decz. 2. ugyanott.
| ||
1845. márcz. 3.
|
kgy.
|
Kövenden, jun. 2. ugyanott.
| ||
1845. sept. 1.
|
kgy.
|
Kövenden, decz. 22. ugyanott.
| ||
1846. jun. 25.
|
kgy.
|
Kövenden, aug. 26. ugyanott. 60 pontba foglalt sérelem felterj. követi utasitásba adatik.
| ||
1846. nov. 18.
|
kgy.
|
Kövenden.
| ||
1847. apr. 13.
|
kgy.
|
Kövenden, az unio hathatós pártolását követi utasitásba adják. Felvinczre gyógyszertár állitását szorgalmazzák.
| ||
1847. jun. 25.
|
kgy.
|
Kövenden, adó, katonai élelmezés, az ország uj politikai felosztása tárgyaltatván, Aranyosszék fentartása, Fügedek, Décse, Vajdaszeg, Gerend, Lóna, Gyéres-Sz.-Király, Gyéres és Keresztesnek, mint amelyek kiváltságlevelei értelmében is a székhez tartoztak, odacsatolását s Felső-Fehérvármegye felosztásával Háromszék megnagyobbitását kérelmezték.
| ||
1848. jan. 10.
|
kgy.
|
Kövenden, az 1846/7-ki országgy. törv.-cz. kihirdettetnek, 22 ujoncz-illeték szavaztatik. E gyülésen 844 tag volt jelen.
| ||
1848. apr. 12.
|
kgy.
|
Kövenden, országgy. egybehivását szorgalmazzák, arra előre megvál. követeiket. Főkirb. elnöklete alatt bizottságot neveznek, mely a rend és csend felett őrködjék, nemzetőrséget szervezzen; a kormányszékhez felirnak, hogy a katonaság a hazából ki ne vitessék, a nemzetőrségnek fegyvert kérnek. Az érdekeltséget mutatja, hogy e gyülésen 763 szavazó volt jelen.
| ||
1848. jun. 14.
|
kgy.
|
Kövenden, melyen Batthyány Lajos ministerelnöknek a székely nemzethez intézett szózata határtalan lelkesedés közt olvastatik; a gyülés kimondja, hogy a haza véderejének szaporitásához örömmel járul a szék, önkéntesek toborzására pénzt és toborzó tisztet kér; pénzsegély gyüjtésére bizottságot nevez. A nemzetőrség szervezetére 37 pontú szabályzatot hoz; e szerint nemzetőr minden székely, születés, rang és hivatalkülönbség nélkül 18–55 éves koráig, ezen alól és felül is, kik önkéntesen részt akarnak venni. Tisztjeiket három évre választják. Öltözet: fekete csákó nemzeti szinű zsinórzattal, buzavirágszinű dolmány fekete zsinór, fehér gombbal, világosszürke nadrág veres szegélyzettel, fekete szíj. Öltönyét mindenki önmaga készitteti, de polgári öltönyben is, nemzetőri jelvénynyel megjelenhetik. Az országgyülés egybehivásáról értesülvén, már megválasztott követeit utasitja az „unio” meleg támogatására. A bogáthi constitutio megszüntettetik, közhelyek és erdők a mostani birtokosok kezén hagyatnak örökösen, a folyamatban levő perek azonban a bogáthi törvény szerint végeztetnek be.
| ||
1848. jun. 27.
|
kgy.
|
Kövenden. Az unio-törvényczikk szentesitése örömnyilvánitások közt közöltetik; a népképviselet alapján Pestre küldendő követek választásának eszközlésére szavazatszedő bizottság neveztetik. A követválasztásra jogosultak egybeirására előlegesen kiküldött bizottságot a mohácsiak elüzvén, azok ellen vizsgálat rendeltetett. Az állandó képviselő bizottmány megválasztatik, mely a tisztségen kivül 78 tagból állott. (Ez a tisztségi ülések megszüntével jul. 3-án kezdette el működését.)
| ||
1848. jul. 24.
|
képv.-bizottm. gy.
|
Kocsárdon. Fosztó Károly és Kónya István a honvédelemre gyült 151 frtot és 100 fegyert ad be, s mivel a szélen fekvő Kocsárd az oláhoktól fenyegetve van, a harasztosi őrségnek a kocsárdival való egyesitését kérik. A gyülés a kormányszéktől 500 fegyvert kér. – Önkéntesek toborzására Gyarmathi Dénes és Zudor Károly küldettek ki, ujoncz-összeirásra, közsegélygyüjtésre bizottság neveztetik; a közterheknek mindenki által egyenlő hordozását a törvényt megelőzőleg kimondották, hogy igy a testvériség nagy elvének keresztülvitele s az alkotmányos szabadság védelme megkönnyitve legyen.
| ||
Ettől kezdve ugy a szék, mint a főkormányszék levéltárában a képv. bizottmányi gyülések jegyzőkönyvei hiányozván, tovább nem követhetem Aranyosszék e nagy korszakban való politikai életének mozzanatait; fájdalom, a békés fejlődés útai csakhamar elzárultak, s a polgárháboru rémjelenetei merültek fel. A tanácskozási termek elvharczai helyett csakhamar a harczmezők véres küzdelmei jelentek meg, melyekben Aranyosszék székely nevéhez hűn, igen nagy és dicső szerepet játszott, s bár minden oldalról ellenségtől volt körülözönölve, bár a Székelyföld többi részétől elzárva a legválságosabb volt helyzete, bár keblében a katonai reactio titkos ármánya működött; de azért perczig sem habozott felvenni a zsarnokság bérenczei által oda dobott kesztyüt, s határozottan kilépni a küzdtérre, azon fenlobogtatott zászló alatt, melyre a „szabadság” és „alkotmány” dicső jelszava volt felirva. És e zászlót az e széknek lelkes népéből kivált hősök a legelszántabban követték és védték. Az ellenség feldúlta ugyan a szélen fekvő helységeket, a honfivért több helyt patakoztatták a harcznak vészei, de azért Aranyosszék fegyvert fogott fiai*, nemcsak hogy vissza nem rettentek, nemcsak hogy sérthetetlenül megvédték e szék nagy részének területét, hanem mikor csak lehetett, a szorongatott megyei magyarságnak is segélyére siettek, s többször hatoltak fel a havasok vészes szorosaiba, az ottan gyülengő ellenség fékentartása és szétverésére; szóval Aranyosszék mint mindig, ugy a nemzeti önvédelem ez ujabb harczában is bevehetetlen fellegvára volt a szabadságnak.
Aranyosszéknek a határőri székely huszárezredhez tartozó része csaknem mind (még az oláh faluk lakói is) a magyar sergek közt, magyar zászló alatt harczolt; az alakult honvédséghez is nagy számmal járult, önkéntesei több zászlóaljban, nevezetesen a Kossuth-huszárok közt is voltak, e mellett Fosztó Károly felügyelete alatt 1848-ban 5 század gyalog nemzetőrséget, 1849-ben ismét más 5 század gyalog nemzetőrt, egy század lovast állitott és szerelt fel.
E munka folytán majd részletesen elő lesz adva e nagy napok történelme. Most ezen általános jellegzés, s a honfi érdemnek hozott e kötelességszerű méltánylat után áttérek a mult időknek azon jeles hadi szervezetére, melynek alapján a jelen ivadék hősiessége nyugszik.
Aranyosszék ugyanazon nemzeti jogok és kiváltságok élvezetében volt, mint a Székelyföld többi székei, s ez előjogokat épp azon kötelezettségek alapján birta, mint a belföldi székelyek; adómentességét a véradóban való nagyobb járulékkal kellett e szék fiainak is megváltani. Itt is a hon vészének idején mindenki tartozott fejenkint felkelni, itt is mindenki nemes volt; de e nemesség létoka nem a kiváltságok, hanem a hon iránti kötelezettség nagyságán alapult.
Itt is meg volt az „első” (primor), „lófő” (lovag primipillus) és „gyalog” (pixidarius) osztályzat, de e felosztás, ez elkülönités nem volt aristocraticus, hanem a legszebb democraticus irányu intézmény: mert e czímet és rangfokozatot nem a nemes-levelek hártyái, nem az uralkodók szeszélye, hanem a had terheiben való nagyobb mérvű osztakozás állitotta meg, befolyt rá a nagyobb birtok is, de ez sem volt a pénzaristocratia uralma, mert a vagyon csak annyiban nyert érvényt és szerzett tekintélyt, a mennyiben nagyobb véderő kiállitására képesité birtokosát. A vagyonnagyobbodás alapján bárki és bár mikor átléphetett egy felsőbb osztályzatba, de átléptével egyszersmind nagyobb kötelezettségeket kellett átvállalnia; igy ha a gyalog a lovagok közé lépett, lóval és sokba kerülő fegyverzettel kellett had idején kiállania; ha a lovag az elsők osztályába akart átmenni, oly vagyoni gyarapodást kellett kimutatnia, a mely képesité arra, hogy harmad, negyed magával lóháton jelenhessék meg a honvédelem harczain. E szerint ez a hazafiságnak és kötelesség érzetnek volt progressiv megadóztatása: a rangfokozat nem a kiváltságok, hanem a kötelezettségek nagyobb voltát hozta magával, s igy a székelyek nemzetnemessége a legszebb democraticus intézménye volt a világtörténelemnek.
A egyik osztályból másikba való áttételt néha a fejedelem is gyakorolta, de az leginkább a „lustrák” alkalmával történt, midőn hadgyakorlatokra, fegyverzet megvizsgálására a székelyek hadereje összevonatott. Voltak általános lustrák, midőn az egész Székelyföld összes hadereje felett tartott szemlét a székelyek főkapitánya; az ily általános hadi szemlék helye leginkább a központi Székely- vagy Maros-Vásárhely volt, de voltak és pedig évenkint részletes lustrák is, midőn valamely széknek főkapitánya azon törvényhatóság haderejét gyakoroltatta és vizsgálta. Ugy az általános mint a részletes lustráknál mindig falunkénti egybeirás történt, melyben fel volt jegyezve mindenkinek osztályzata, az, hogy hányad magával jelenik meg, fegyverzeti állapota, valamint azok is, kik egyik osztályból a másikba átléptek. Ezen egybeirásokat vagy hadi lajstromokat lustrális könyveknek nevezik, s azok ugy a nemzeti véderő nagysága, mint az egyes családokra nézve igen érdekes történelmi adatokat tartalmaznak.
Aranyosszék lustráit rendszerint a kövendi mezőn tartotta; de nem mindig, mert találhatunk más helységek területén tartott ily hadi szemléket is. Fájdalom, a korunkig lejövő lustrális könyvek sem nagyon messze időre nem mennek fel, sem azoknak egybefüggő sorozatát feltalálni nem tudjuk, s igy e tekintetben adható kimutatásunk nagyon hiányos, de mit e téren egybegyüjthettem, azt ide rövid vázlatban bejegyzem, azon reményben, hogy azoknak hézagait a későbbi kutatások nyomán felszínre kerülhető adatok kipótolni tudandják.
