Aranyosszék főbb tisztviselőinek sorozata.
Aranyosszék főbb tisztviselőinek sorozata.
Aranyosszék legelső ismeretes főkirálybirája az 1313-ban előforduló Egyed Kolondos fia*.
Lásd Aranyosszék kiváltságainak I. Károly király általi confimationalisát.
1319-ben Renold, ki által Tamás mester székelyek ispánja tiltakozik a Küküllő vármegyei Bonyhának Ilyés mester által való elfoglalása ellen*.
Lásd Kemény Józs. App. dipl. Tran. I. 161 és Fejér Cod. dipl. VIII. 2, 237.
1394-ben Markos László, 1436-ban Várfalvi Székely János*.
Lásd Zsigmond király megerősitő okmányait fennebb.
1469-ben Fejes János, kit Csupor Miklós erd. vajda, székely ispán és kir. hadak főkapitánya ez év jun. 18-án Szászvárosról nevezett ki az aranyosszékiek ispánjának (in vestrum comitem); rendeli, hogy illő tisztelettel fogadják, neki engedelmeskedjenek, s a részire járó jövedelmeket és birságokat senki másnak ne adják, hanem csak neki, vagy megbizott emberének*. Ugyanez évben Fejes János az aranyosszéki főkapitányságot el elnyeri, s mint Aranyosszék legelső ismeretes főkapitánya jelenik meg; de Fejes e tisztet maga nem töltötte be, hanem háziemberét Ambrust küldötte oda, miért Redei János alvajda Buzából 1469. jul. 16-án kiadott rendeletében az aranyosszékieknek meghagyja, hogy attól halgassanak és annak engedelkedjenek*.
Megvan eredetiben várfalvi Nagy János birtokában, másolatilag Kemény App. dipl. Tran. VI. 220.
Ered. Kemény Józs. dipl. autogr. T. II. Ez a Fejes János később mint hadvezér, igen valószinüleg az aranyosszéki székely haderővel a morva hussziták elleni hadjáratban veszen részt, a mint ez kitűnik Mátyás király 1470. jan. 6-án Budáról kiadott rendeletéből, melyben az erdélyi vajdák, alvajdák- és biráknak meghagyja, hogy hetheni Fejes Jánosnak (Joannes Feyes dictus de Heethen) – ki Csupor Miklós vajdánkkal Morvaországot tartja elfoglalva s ott az eretnek csehek ellen harczol – minden pereit visszatértéig függőben tartsák. Ered a gr. Kornis levélt., honnan közli Kemény Józs. App. dipl. Tran. VI. 226.
Itt azon törvényellenes eljárással találkozunk, hogy Aranyosszéknek főkirálybirája helyett főispánja van, kit nem a szék választ, hanem az erdélyi vajda nevez ki, és ugyanazon egyénre ruházza át a szék főkapitányságát is; ez azonban csak kivételesen fordulhatott elő azon ostromállapotszerű időszakban, midőn Mátyás király az Erdélyben ellene támadt összeesküvést elfojtotta, s az abban résztvetteket keményen büntette. Abból, hogy az 1467. okt. 3-ki tordai országgyülésen elitéltek közt néhány aranyosszéki is fordul elő, azt következtethetni, hogy ezen szék lakói is meg voltak tántoritva királyuk iránti hűségükben, s igy nem lehetetlen, hogy olyan administratorszerű főispánt büntetésből küldött rájok Mátyás királynak a forrongás elnyomásakor tett szigorú vajdája. Különben úgy látszik, hogy maga a kinevezett Fejes János sem hitte a két hivatalviselést összeegyeztethetőnek s azért nevezte ki helyettes-főkapitánynak a felemlitett Ambrust.
Aranyosszék azonban csakhamar visszanyerte főkirálybiráját, mert éppen Mátyás királynak Aranyosszék kiváltságait megerősitő, 1484-ben kiadott confirmationalisában találjuk seenfalvi (sinfalvi) Thathár Kelement, mint Aranyosszék főkirálybiráját (judex regius) felemlitve*.
Lásd fennebb.
1560-ban Aranyosszék főkirálybirája várfalvi Kosa János*.
Lásd alább Várfalva leirásánál.
János Zsigmond 1568-ban kiadott megerősitő okmányában* Aranyosszéknek két királybirája emlittetik, u. m. bágyoni Gárda Antal és keresedi Várfalvi Bálint; ezek közül alkalmasint az első al-, az utóbbi főkirálybiró volt. De Báthori István trónraléptével Várfalvi Bálint mint Békés-párti száműzetvén, 1575-ben a javait is elnyert kocsárdi Gálfi János lett Aranyosszék főkirálybirájává*.
Lásd fennebb.
Lásd Erd. tört. tára I. 81. l.
1585-ben Aranyosszék főkirálybirói tisztében Várfalvi Gergelyt, 1589-ben pedig Várfalvi Jánost találjuk*.
Lásd alább Várfalva leirásánál.
1597. jun. 26-án Szikszai Imre aranyosszéki főkirálybiró és fejedelmi éléstárnok (provisor) nyeri el Báthori Zsigmondtól a Forró Ján. notájával koronára szállt Farkastelkét*. Ez időtájt fők. az 1597-ben elhalt Vajda György. (L. Sz.-Mihályf.)
L. fehérvári kápt. prot. arch. cap. alb. II. 549.
1610-ben Aranyosszék főkirálybirája Csegezi János, főkapitánya Novák Farkas, főjegyző Balog Gáspár*. Csegezi Jánost 1612. a főkirálybiróságban bágyoni Balog Tamás váltja fel, főkapitány ekkor is Novák Farkas*.
A mint kitetszik Kövendi Chiép (Csép) Mihálynak 1610. febr. 2-án Báthori Gábor által Görgény várából kiadott primipiláris leveléből, mely Aranyosszéknek a fennebb emlitettek jelenlétében Kövenden ez év febr. 19-én tartott közgyülésen hirdettetett ki. Lásd ered. a kolozsm. conv. transumptumát az erd. gub. levélt. „Trans. conv.“ VI. 37.
A mint kitetszik toroczkói Patkó János nemeslevelének kihirdetéséből. Lásd ered. a kolozsm. conv., másolatilag erd. gub. levélt. Trans. conv. VII. 112.
1615-ben mindkét főhivatalban ugyanazok vannak*, sőt Novák 1628-ban is főkapitány.
A mint kitetszik toroczkói Patkó János nemeslevelének kihirdetéséből. Lásd ered. a kolozsm. conv., másolatilag erd. gub. levélt. Trans. conv. VII. 112.
1623-n Aranyosszék főkir. Balogh Gy. volt*.
L. Kemény dipl. Tr. VII. 310.
1636-ban főkap. mindig Novák, főkirb. harasztosi Bándi György, főhad. Csegezi Mihály, főj. sz.-mihályf. Litterati Nagy And*.
Lásd Harasztosnál alább.
1643-ban fők. Kercsedi András, főkirb. Csegezi Miklós, főh. Zolyomi János*.
Ezután fők. = főkapitány, főkirb. = főkirálybiró, alk. = alkirálybiró, főh. = főhadnagy, főj. = főjegyző, mezh. = mezei hadnagy, pénzt = pénztárnok, orszgy. k. = országgyülési követ.
1649. apr. 28-án Rákóczi Gy. aranyosszéki fők.-nak gyéresi Vas Istvánt nevezte*.
Lásd alább Gyéres leirásánál.
1651-ben fők. Vas István, főkirb. szentmihályfalvi Jenei Péter, főh. Dobos István* főj. előbb Balogh Menyhárt, később Angyalosi János.
Lásd Aranyosszék „Bendegucz“ czímű jegyzőkönyv 7–11. lapját. A Benegucz 1650–1690 közti gyülések és törvényszéki ülések jegyzőkönyveit tartalmazza ujabb hivatkozásig, minden közlendő adat a Bendeguczból van véve.
1652. áprilben fők. Vas István, főkirb. Csipkés István, főh. Dobos István, főj. Angyalosi János, kik ez évben leköszönvén, az uj választásnál fők. marad Vas István, főkirb. választatik harasztosi Dimien Gáspár, főh. rákosi Babos János, alk. szentmihályfalvi Bartha Mihály, főjegyző marad Angyalosi.
1655-ben mindenik marad, csak főh. változott, azzá választatván harasztosi Demjén Gáspár, (talán a főkirb. fia).
1656-ban főkirb. szentmihályfalvi Békési János alk. mészkői Korlát Ferencz.
1661-ben főh. Borbély György, fők. Csegezi Tamás, ez évben azonban tiszujitás van, mikor főkirb. lesz Demeter Dániel, alk. csegezi Borbély György, korábbi főh., kinek helyére főh. lett harasztosi Demien Gáspár, főj. maradt Mihálcz Ferencz.
1669-ben főkirb. lesz szentmihályfalvi Mihálcz Ferencz, főh. kocsárdi Uti István, főj. Váró Mihály*.
Lásd az ezévi lustrákat Kövend és Várfalvánál alább.
1670-ben a jul. 27-én tartott gyülés jegyzőkönyvében az van, hogy urunk Désfalvi Bálint parancsa publicáltatott, hogy kiszálljunk táborba. Ez a Désfalvi alkalmasint főkrb. volt, mert fők. ekkor, valamint egészen 1679-ig mindig Csegezi Tamás volt.
1675-ben főh. kocsárdi Uti István, orszgy. k. Ferencz déák és Jenei Péter.
1677-ben a volt főkirb. Demien Gáspár helyett választatott Uti István, volt főh. Gergelyfi András helyére Baczó János, főj. maradt Balogh Menyhért.
1680-ban főkirb. lesz kocsárdi Szilágyi András, ki 37 évig folyton Aranyosszék főkirálybirája volt, főh. maradt Baczó János, mezhká lettek ifj. Pálfi András, szentmihályfalvi Kovács János és harasztosi Csyky György; hogy fők. ki volt, nem lehet tudni, mert ekkor Csegezi Tamás már nem volt fők., a mint az 1679. év aug. 23-án tartott gyülés jegyzőkönyvéből kitünik.
1690-ben alk. Kercsedi Balássi Mihály, főj. szentmihályf. Demien Mózes, főh. várfalvi Pálfi András*.
Ezentúl ujabb hivatkozásig az adatok az „Atilla“ czímű jegyzőkönyvből vannak véve, mely 1690–1707-ig megy.
1692-ben orszgy. k. választatnak: Szilágyi András, Demien Mózes és Szász Istv.
1693-ban már főkapitánya is van Aranyosszéknek, Toroczkay István, ki ez év aug. 12-én lustrát tart. Ez évben orszgy. k.-ül választattak: Pálfi András, Demien Mózes.
1694-ben a kolozsvári orsz. gy.-re Szilágyi András és Demien Mózes, a vásárhelyire Csegezi György és Kovács János.
1696-ban a fehérvári orszgy.-re Kercsedi János és csegezi Tatár Ferencz.
1697-ben a kolozsvári orszgy. k.-nek főh. Pálfi András és főj. Jobbágy Benedek. Alk. mindig Balássi Mihály.
1697-ben a tordai orszgy. k-ül választattak Szilágyi András főkirb. és borsi Kis Péter.
1698-ban a fehérvári orszgy. k. Szilágyi András és Csegezi György.
1700-ban a fehérvári orszgy. k. Csegezi Ferenczet,
1701-ben pedig főkirb. mellé Csegezi Györgyöt; alk. mindig Balássi Mihály.
1702-ben orszgy. k.-ül választattak Kercsedi János és Szász Mihály, alk. lesz Balássi Mihály helyébe kocsárdi Kónya Mihály, ki e tisztet egészen 1707-ig viselte.
1707. jan. hóban a Rákóczi által rendelt országgyülésre követekül választattak: Balogh György és Bojér Gábor. Ezen 1706. dec. 21-én Bágyonban tartott gyülésen tette le a Rákóczi által kinevezett főkap. Toroczkay János esküjét a szék előtt.
A Rákóczit trónra helyező 1707. évi marosvásárhelyi országgyülésen Aranyosszéket Kercsedi János és Szász Mihály képviselték.
Ez évben Kövenden aug. 2-án a Szebenbe huzódott Szilágyi András helyett más főkirbt is választattak, a mint a jegyzőkönyv ezen határozata tanusitja: „Hogy felséges urunk (Rákóczi) és haza javát elérhessük a tiszti személyzet kiegészitése által, azért Aranyosszéken a főkirálybiró vacalván, kapitány ur rendeletére ujnak választására gyültünk”; az ezt követő levél, melyen a megválasztottnak neve volt, ki van vágva, s igy nem lehet tudni, hogy ki volt. A forradalom legyőzése után Szilágyi András visszatért szebeni búvhelyéről, s azután is egészen 1728-ig viselte Aranyosszék főkirálybiróságát*.
Mivel ő később hosszas hivatalkodásaért jutalmat kért és nyert is a széktől (lásd alább Kocsárdnál), nem lehetetlen, hogy a jegyzőkönyv hiányzó lapját éppen ő mozditotta el azért, hogy 37 évi főkirálybiróságát kimutathassa.
1710-ben febr. 3-án alk. várfalvi Pálfi Andrást, főj.-nek rákosi Fodor Jánost választották*.
Innen kezdve ujabb hivatkozásig adatok a „Csaba“ czimű jegyzőkönyvből, mely 1710–1719-ig megy.
1716-ban alk. lett kercsedi Apáczai Ferenc, 1720-ban Csegezi János*. A Rákóczi forradalom után a fegyver a nemzet kezéből kivétetvén, ezután főkapitány és főhadnagy többé nem létezett.
Adatok „Aladár“-ból, mely 1727–1734-ig megy.
1727-ben az addigi alk. Kercsedi János meghagyatik, másik alk. lesz csegezi Brözer György, főj. Miske Zsigmond.
1728-ban főkirb. választatik Dániel József, ekkor a szebeni orszgy. k.-kül Miske Zsigm. és Rákosi Bold. választattak. 1730-ban a kolozsvári országgyülésre ifj. Kercsedi János és Rákosi Boldizsár.
1732-ben főkirbk választatik Orbán Elek*, alkk. meghagyatik Apáczai Ferencz.
Ki 1733. apr. 16-án Felvinczen iktattatott be.
1733-ban a 20 évig alkirálybiróságot viselt Kercsedi János öröksége miatt leköszönvén, helyére addigi főjegyző Miske Zsigmond választatik, másik alk. mindig Apáczai Ferencz, főjegyzővé Jobbágy András pénzt., helyébe pénztk. ifj. Kercsedi Jánost választották*.
Innen kezdve adatok „Gyula“-ból, mely 1734–1746-ig megy.
Az 1734. szebeni országgyülésre követekül Orbán Elek és Rákosi Boldizsár választattak. 1735-ben anticipalva Orbán Elek és ifj. Kercsedi János.
1737-ben a szebeni orszgy. k. ifj. Orbán Elek és Rákosi Boldizsár, az 1740. szebeni orszgy.-re k. Orbán Elek és rákosi Fodor Gábor, az 1742. szebeni orszgy.-re ismét Orbán Elek és Kercsedi János deák választattak, ugyanez év sept. országgyre a meghalt főkirálybiró helyére követül Jobbágy András a másik marad Kercsedi János deák.
1742-ben főkirálybiró választás van, a szavazatot nyertek közül ifj. Orbán Elek erősittetett meg*, kit következő évben Klobusitczky Ferencz kath. püspök és b. Kornis Albert mint kormányszéki küldöttek decz. 16-án Bágyonban iktattak be. Ezen 1743. évben orsz. k. kocsárdi Szilágyi László és Fodor Gábor lett.
Pedig a legtöbb szavazatot Dániel Elek nyerte volt, s igy látszik, hogy ekkor a főkirálybiró választási joga egyszerü canditatióra törpült le. Az atyja helyébe jött uj főkirálybirónak – ki azelőtt is mint sokszor választott országgyülési követ nagy szolgálatokat tett – a szék 50 arany gratificatiót rendelt. Az udvar pedig bárói czímmel ruházta fel.
1744-ben a szebeni orszgy.-re követekül Dindár István és Szilágyi László küldettek.
1745-ben tisztujitás, mikor Miske Zsigm. helyett alk. lett Dindár István, főj. Jobbágy And. helyett Fodor Gábor, pénzt. Nagy Tamás helyett Posoni József. 1746-ban a szebeni orszgy. k. földvári Pávai Sándor, és rákosi Fodor Gábor, az 1747-ire Miske Zsig. és Fodor József, az 1748-kira Szilágyi László és Fodor Gábor, az 1749-kire Szilágyi László és Fodor József, 1751-ben Pávai Sándor és Gál József.
1752-ben Dániel Elek és Fodor Gábor választattak, ugyanekkor Gál József helyett pénztárnoknak Szalontai Gábor.
1753-ban Berzenczey Istv. Marosszék főkirálybirájának elnöklete alatt az elhalt b. Orbán Elek helyébe főkirbt választanak, a szavazatot nyertek közül senkit, hanem gr. Bethlen Pált nevezte ki a kormány*. Ez évben orszgy. k.-nek választatott kövendi Gál József és bágyoni Váró Gábor*.
Kit b. Kemény László és gr. Bethlen Dávid kormányszéki küldöttek 1754. apr. 29-én Földváron iktattak hivatalába. Ez alkalommal a választási jog teljes lábbaltiprása fordult elő, mert a kinevezett gr. Bethlen Pál nem is volt a szavazatot nyertek közt; ha erre tekintenek, akkor Barcsay László lett volna főkirb., mint a ki legtöbb szavazatot nyert.
A kormányszék, mivel a választottak egyike sem katholikus, azért egyik helyébe Szabó Samut rendelte választani; de a szék erélyesen visszairt, hogy a választási szabadság ily korlátozását türni nem fogja, ők nem vallásra, hanem képességre tekintettek, s azért korábban gyakran választák egymásután Dindár Istvánt, ki katholikus volt.
1753-ban alk. Pávai Sándor és Fodor József, főj. Fodor Gábor, de 1758-ban Pávai elhalván, helyét ideiglenesen Gál József tölté be.
1763-ban alk. Eperjesi János és Nagy Péter.
1764-ben gr. Bethlen Pál Tordavármegyei főispánnak neveztetvén, jan. 30-án uj főkirálybirót választottak, a szavazatot nyertek közül gr. Kemény Farkast erősitette meg az udvar*.
Ez alkalommal azt, ki a legtöbb szavazatot nyerte; beiktatása 1764. jul. 9-én Felvinczen történt Haller Gábor és gr. Bethlen Pál kormányszéki küldöttek jelenlétében. Az ezutáni adatok „Szabolcs“ és „Aba“ czímű jegyzőkönyvekből vannak véve, melyek 1769-ig mennek.
1767-ben alk. Gál József és Eperjesi János, főj. Kercsedi Sámuel választattak.
1769-ben alk. bábahalmi Nagy Péter.
1770-ben főkirb.-vá id. b. Miske Imre választatott*, kinek 1773-ban történt halálával
Kit ez év febr. b. Szentkereszti Sámuel és gr. Kemény Pál iktattak be. Ezutáni adatok „Urs“ és „Kadichá“-ból, melyek 1773-ig mennek.
1774-ben főkirályb. választás történt, de a kormány mellőzve a szavazatot nyerteket* báró Huszár Sándort nevezte ki*.
Ezek voltak Nemes Józs., Thoroczkay György, b. Miske József, gr. Bethlen Farkas, Dániel Gábor és gr. Toldi Zsigmond.
Huszárt 1775. jan. 30-án gr. Kemény Farkas és Kálnoky Lajos iktatták be. Ezentúl adatok „Mátyás“, „Lehel“, „Hunyadi“, „Gejza“, „Zoltán“, „Báthori“, „Vaszul“ és „Béla“ czímű jegyzőkönyvekből, melyek 1786-ig mennek.
1778-ban alk. Dindár Dávid és Nagy Péter; ugyan ők vannak 1781. és 1784-ben is.
A beállott interregnum alatt főszolgabiró 1785–86-ban Miske Kristóf.
1790-ben kezdetben administrator gr. Nemes József, ki ez év jun. főkirálybiró lett, alk. Miske Kristóf, főj. Balog László, pénzt. Váró Gábor. Az 1791. országgy. követek bagyoni Váró János (alk.) és várfalvi Pálfi András, az 1792-ben kezdetben Gál Miklós és kövendi Bardocz Tamás, később Dindár Dávid és Pálfi András. Ez évben subs. alkir. Sándor János, ki 1793-ban rendes alk. lesz, főj. harasztosi Barta Márton.
1795-ben alk. Dindár Dávid, főj. Pálfi András, 1797–1800. alk. Pávai Vajna József. 1801-ben alk. Sándor János. 1804-ben Dindár Dávid, főj. mindig Pálfi András. 1806-ban az elhalt Dindár Dávid helyett alk. földvári Szilágyi János addigi pénzt. lett, pénzt. pedig Kercsedi Elek. 1809. alk. Sándor János, főjegy. az egész idáig szolgált Pálfi András helyett Bölcskövi János.
1812-ben apr. 30-án administrator gr. Thoroczkay Pál, ki sept. 22-én főkirb. lett, alk. Mikó József.
1816-ban Thoroczkay Tordavárm. főispánságra vitetvén, Aranyosszék főkirálybirója lett b. Kemény Miklós.
1820-ban alk. Bölcskövi János és Mikó József, főj. Rácz István.
1822-ben alk. Gál Zsigmond, főj. Szarvadi Lajos, pénzt. Zudor Samu.
1825-ben alk. Dindár Antal, 1828-ban alk. Kabós Dániel.
1829-ben b. Kemény Miklós marosszéki főkirb.-vá levén, főkirálybirói helyettesként szerepel egészen 1832-ig az alk. Kabós Dániel, mignem 1832. okt. 26-án a megerősitett uj főkirb. Mara József helyét el nem foglalta. Ekkor alk. lett Dindár Antal, főj. Szarvadi Lajos.
1833. alk. lett Gál Zsigmond, ki egészen 1835-ig, mint helyetesitett főkirálybiró szerepel, főj. 1834. okt. Fosztó Ferencz. Ez év jun. 3-án Lázár László korlátnok elnöksége alatt* a leköszönt Mara József helyébe választatott főkirb.-nak Dindár Antal*, ki 1836-ban lett megerősitve, ekkor alkirb. Gál Zsigmond, főjegy. Fosztó Ferencz lett, ki következő 1837-ben Boncza Samu váltott fel*; országgyk. Rácz István és rákosi Nagy Károly. 1838-ban Rácz István és Rákosi Károly választattak.
A korlátnok mint kir. biztos elnökölt, de a szék közgyülése a szokatlan kir. biztos kiküldése ellen óvást tett, s erélyesen irt fel az udvarhoz a törvényhatóságok jogainak ily törvényellenes megszoritása ellen.
Ki e tisztet egészen 1849-ig viselte.
Ki szintén egészen 1849-ig folytatta a főjegyzőséget.
1839-ben év elein helyt. alk ifj. Csegezi Tamás, év végével rend. alk. lett előbbi pénzt. Rácz István, kinek helyét mint pénzt. Fosztó Károly foglalta el.
1841. országgyk. Fosztó Ferencz és Gál József.
1842-ben Fosztó Károly és Gál József. Ez év végével alk. lett Váró Mózes. Az országgykről leköszönt Fosztó Ferencz helyett Fosztó Károly választatott. 1843-ban alk. lett ifj. Váró Antal. Ettőlfogva a tisztviselők mind megmaradtak. 1846-ban orsz. k.-tek lesznek Fosztó Ferencz és Biró Sámuel. Fosztó 1847-ben a követségről lemondván, helyére Rácz Istvánt választották.
1848-ban pedig a kolozsvári országgyülésre Csipkés Sándor és Gyarmathi Samu, a pestire Zeyk József és Fejér Márton választattak meg.
1849-ben Dindár Antal főkirálybiró helyett Aranyosszék alispánya lett Fosztó Károly, ki e tisztet a legnagyobb erélylyel folytatta egészen a nemzeti ügy elbuktáig, mikor rövid ideig albiztossá lett Szilágyi Pál. Utána a felső járásban (melynek előbb székhelye Toroczkó, azután Bágyon volt) albiztos volt Leppie; az alsó járásban (Székhely-Egerbegy) Botta László. Az 1855. uj szervezettel egész Aranyosszék a bágyoni járáshoz osztatott, melynek főnöke Kovásznai József volt, kit nem sokára a Csehországból bevándorolt Rostoschil László követett.
Az 1861. alkotmánypróba alatt Aranyosszék főkirálybirájává Béldi Gergely neveztetett, alkirálybiró Gál Miklós, főjegyző Magyari Pál, országgy. követek Gál Miklós, b. Löwenthal Samu.
Az alkotmányos derűre következett ború, vagy a provisorium alatt főkirálybiróvá neveztetett Dindár József, alkirálybirákká Czobel Pál és Biró Samu. De 1867-ben a diadalt vivott alkotmányosság ujból visszahelyezte a főkirálybiróságba Béldi Gergelyt, dirigens alkirálybiró lett a szabadság veterán barátja, a forradalmi időszak lelkes szervezője Fosztó Károly, másik alkirálybiróvá – ki a törvényszék elnöke is – Szilágyi Miklós, főjegyző Magyari Pál, orszgy.-k. Gál Miklós és Zeyk József, kik egészen mostanig megtarták hivatalaikat.
