MÁLTA
MÁLTA
Máltai Köztársaság
Repubblika ta’Malta (máltai nyelven)
Republic of Malta (angolul)
Európa
Földrajz: Terület: 315,6 km2, Magyarországnál 300-szor kisebb. Fekvés: 3 sziget (Malta, Comino, Gozo) D-Európában, a Földközi-tengerben. Felszín: Kopár, sziklás. Folyó nincs. Legmagasabb pont: 253 m.
Népesség: Lakosság (1988): 348000. Életkor szerint: 0–14: 23,6%; 15–59: 61,8%; 60–: 14,6%, Népsűrűség: 1103/km2. Etnikai csoportok: máltai (arabok és olaszok leszármazottai), angol. Nyelvek: máltai (hiv.), angol (hiv.), olasz. Vallások: r. kat. 98%, protestáns. Városi lakosság: 94%. Főváros: Valetta (1988): 9210. Városok (1985): Sliema 13745; Victoria 12728.
Államforma: köztársaság. Államfő: Vincent Tabone (1989. ápr. óta). Kormányfő: Fenech Adami (1987. máj. óta). Nemzeti ünnep: szept. 21.
Gazdaság: Pénznem: pound (máltai font) (1991. szept.: 0,56=1 USD). GNP (1989): 2,04 Mrd USD. GNP/fő (1989): 5820 USD. Gazdasági növekedés (1980–89): 2,5%. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1990): 1,3. Fogyasztói árváltozások (1990): 2,4%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 2%; ipar 24%. Export (1989): 972 M USD. Főbb exportcikkek: textília, élelmiszer, dohány, virág, zöldség. Főbb exportpartnerek: Olaszo. 30%, NSZK 23%, Nagy-Britannia 11%. Import (1989): 1,7 Mrd USD. Főbb importcikkek: közszükségleti cikk, gép, élelmiszer, energia, vegyipari termék. Főbb importpartnerek: Olaszo. 30%, Nagy-Britannia 16%, NSZK 14%, Egyesült Államok 4%.
Közlekedés: Közúti hálózat (1988): 1405 km. Gépjárművek (1990): személygépkocsi: 104863; egyéb gépjármű: 22500. Fő kikötő: Valetta. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 2,6; rádió: 3,3; telefon: 2,1.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1989): férfiak: 74; nők: 78 év. Születés (1989): 14,0‰. Halálozás (1989): 8,0‰. Népességnövekedés (1989): 0,6%. Csecsemőhalandóság (1989): 10,1‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 108. Egy orvosra jutó lakosok: 489.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1988): 90%. Iskolakötelezettség: 16 éves korig.
Az 1964. szept. 21-én függetlenné váló, korábban brit ellenőrzésű terület 1974. dec. 13-a óta a Nemzetközösség tagja. 1971-ben a szigeten felülkerekedő munkáspárti vezetők el nem kötelezett politikába kezdenek, melynek eredményeként 1979. márc.-ban bezárják a brit katonai támaszpontot. 1985. nov.-ben az ország szabad költözködési egyezményt ír alá Líbiával. Az 1987. máj.-i választásokon –16 éves munkáspárti kormányzás után – az ellenzéki Nacionalista Párt győz. Vezetője, Fenech Adami alakít kormányt, aki – programja szerint – némileg távolodni kíván Líbiától s közeledni a Közös Piachoz. 1988. ápr.-ban a szigetről 190 éve elűzött Máltai Lovagrend Rómában új vezetőt választ. 1990-ben az ország jelentkezik a Közös Piacba.
