NYUGAT-BERLIN
NYUGAT-BERLIN
Berlin West (németül)
Európa
Terület: 480,23 km2, Magyarországnál kb. 194-szer kisebb. Népesség (1988): 1 897 066. Népsűrűség: 3951,4/km2. Etnikai csoport német. Nyelv: német. Vallások: protestáns 70,2%, r. kat. 12,5%. Kormányzó polgármester: Walter Momper. Gazdaság: Pénznem: Mark (NSZK márka) (1989. jún.: 1,97 = 1 USD). GNP (1986): 39,4 Mrd USD. Export (1986): 5,2 Mrd USD. Főbb exportcikkek: gép, elektromos berendezés, gyógyszer. Főbb exportpartner Közös Piac: Import (1986): 4,1 Mrd USD. Főbb importcikkek: ipari nyersanyag, gép, élelmiszer. Főbb importpartner: Közös Piac. Közlekedés: Közúti hálózat (1987): 145,6 km; ebből autópálya: 44,3 km. Gépjárművek (1987): személygépkocsi: 612 309; egyéb gépjármű: 45 808.
A II. világháború után az egykori német birodalmi főváros négyhatalmi megszállás alá kerül. Az 1950. szept.-i alapszerződés szerint Nyugat-Berlin – azaz a város 3 nyugati (brit amerikai és francia) megszállási övezete – a Német Szövetségi Köztársaság tartománya, amely azonban formálisan nem tagja az NSZK-nak és önálló város. A város jogállása a hidegháború évei alatt mindvégig kelet–nyugati viták forrása. 1971. szept.-ben négyoldalú megállapodást írnak alá, amely 1972. jún. óta van érvényben. Eszerint Nyugat-Berlin alkotmányjogilag nem tartozik az NSZK-hoz, de a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország elismeri, hogy a várost szoros szálak fűzik a szövetségi köztársasághoz. A szinte teljes elzárkózás évtizedei után a 80-as években szélesednek Berlin, az NDK fővárosa és Nyugat-Berlin kapcsolatai. Az 1985. márc.-i választásokon a szociáldemokraták egykori fellegvárában a kereszténydemokraták győznek. Eberhard Diepgen kormányzó polgármester többszöri halasztás után találkozik az NDK vezetőivel és szerződéseket kötnek területcserékről, közlekedésről, a város jobb áram- és vízellátásáról. Az 1989. jan.-i választásokon a CDU vereséget szenved, előretörnek a szociáldemokraták és a szélsőjobb.
