NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG
NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG
Bundesrepublik Deutschland (németül)
Európa
Földrajz: Terület: 248 229 km2 (Ny-Berlin nélkül). Magyarországnál majdnem 3-szor nagyobb. Fekvés: Európa középső részében. Szomszédai: Dánia (É), Hollandia, Belgium, Luxemburg, Franciaország (Ny), Svájc, Ausztria (D), Csehszlovákia, NDK (K). Felszín: É-on síkság (Germánalföld): délebbre középhegység, a Duna völgyétől D-re a Sváb-Bajor-medence és az Alpok áthúzódó vonulatai. Legmagasabb pont: Zugspitze (2963 m). Legjelentősebb folyók: Rhein (Rajna), Donau (Duna), Main (Majna). Legnagyobb tavak: Boden-tó, Chiem-tó, Ammer-tó.
Népesség: Lakosság (1987): 59 286 100 (Ny-Berlin lakói nélkül). Életkor szerint: 0–14: 15,0%; 15–59: 64,6%; 60–: 20,4%. Népsűrűség: 245,8/km2. Etnikai csoportok: német 99%, dán; Nyelv: német. Vallások: r. kat. 47%, protestáns 44%. Városi lakosság: 86%. Főváros: Bonn (1988): 292 727. Városok (1988): Hamburg 1 566 714; München 1 290 079; Köln 967 050.
Államforma: szövetségi köztársaság. Államfő: Richard von Weizsäcker (szül. 1920. ápr. 15.). Kormányfő: Helmut Kohl szövetségi kancellár (szül. 1930. ápr. 3.). Nemzeti ünnep: nincs.
Gazdaság: Pénznem: Mark (NSZK-márka) (1989. jún. 1,97 = 1 USD). GDP (1988): 1202 Mrd USD. GDP/fő (1987): 18 374 USD. Gazdasági növekedés (1988): 3,3%. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1984): 3,3. Fogyasztói árváltozások (1988): 1,2%. Munkanélküliség (1987): 8,9%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 6%; ipar és kereskedelem 42%. Export (1987): 293,7 Mrd USD. Főbb exportcikkek: gép, berendezés, közlekedési eszköz, textília, vegyipari termék, nyersvas, acél, gyógyszer, közszükségleti cikk. Főbb exportpartnerek: Franciao. 14%, Hollandia 8%, Belgium 7%. Import (1987): 222,5 Mrd USD. Főbb importcikkek: kőolaj, nyersanyag, élelmiszer, gép, közlekedési eszköz. Főbb importpartnerek: Hollandia 12%, Franciao. 11%, Olaszo. 8%, Belgium 7%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1985): 30 995 km ebből villamosított: 11 204 km. Közúti hálózat (1987): 173 478 km (burkolt), ebből autópálya (1987): 8416 km. Gépjárművek (1987): személygépkocsi: 27 908 200; egyéb gépjármű: 1 461 300. Főbb kikötők: Hamburg, Bremen, Lübeck. Hírközlés: Tv (1985): 22 705 000. Rádió (1985): 26 194 000. Telefon (1987): 40,29 M. Napilap (1986): 417/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): férfiak: 67,2; nők: 73,4 év. Születés (1986): 10,2‰. Halálozás (1986): 11,5‰. Népességnövekedés (1986): –0,1 %. Csecsemőhalandóság (1985): 9,0‰. Kórházi ágyak (1987): 674 384. Orvosok (1987): 165 015 (+ 38 015 fogorvos). Egy orvosra jutó lakosok (1981): 420.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1987): 99%. Iskolakötelezettség: 9 év.
Az 1949. szept. 21-én alakult állam csak az 1969. okt.-től hatalomra jutó szociáldemokrata kancellár, Willy Brandt kormányzata alatt rendezi keleti kapcsolatait (Ostpolitik). 1970. aug.-ban szovjet–NSZK egyezmény születik; dec.-ben NSZK–lengyel szerződés ismeri el Lengyelország Ny-i határát. 1972. nov.-ben a két német állam kölcsönösen elismeri a másik szuverenitását, Eközben az NSZK-ban terrorista hullám tetőzik, diákzavargások folynak. 1974 májusában Brandt egy kémbotrány miatt kénytelen lemondani 8 évre. Helmut Schmidt követi kancellárként. 1976–77-ben a terrorizmus megerősödik, de a gazdasági fejlődés egyenletes és látványos. 1982. szept.-ben 13 évi kormányzás után véget ér a Brandt–Schmidt-korszak; felbomlik a szociáldemokrata–liberális kormánykoalíció, az FDP a kereszténydemokraták és a keresztényszocialista párt oldalára áll. Így lön létre a CDU–CSU–FDP-koalíció, amely megnyeri az 1983. márc.-i és az 1987. jan.-i választásokat (CDU 34,5%, CSU 9,8%, SDP 37,0%, FDP 9,1%, Zöldek 9,1 %). Helmut Kohl kancellár második négyéves periódusát tölti. Figyelemre méltó a környezetvédő Zöldek előretörése. 1986. jún.-tól a szakszervezeti lakásépítések körül tör ki botrány (Neue Heimat). A szociáldemokraták Willy Brandt elnök leköszönése után Hans-Jochen Vogelt választják meg pártelnökké (1987. jún.). Az 1988-as helyi választásokon – Baden-Württembergben és Schleswig-Holsteinben – az uniópártok szavazatokat veszítenek; utóbbiban a szociáldemokraták nagyarányú győzelmet aratnak. Okt.-ben elhunyt a bajor Franz Josef Strauss, a CSU vezetője. 1989. ápr.-ban jelentős kormányátalakításra kerül sor, miközben Kohl népszerűsége számottevően csökken. Az ország rakétavitába bonyolódik az Egyesült Államokkal. Az NSZK a harmadik nullamegoldást támogatja, vagyis tárgyalásokat sürget a rövid hatótávolságú nukleáris rakétákról. Bush elnök látogatása alkalmával kompromisszum születik: folytatódik a fejlesztés, de tárgyalások kezdődnek a leszerelésről.
