A Szereth völgye.
A Szereth völgye.
A Szereth forrásai az ország harmadik nagyobb felföldjétől délnyugatra fakadnak, a mely másodrendű vízválasztó a Szereth és a Suczawa között, és szoros kapcsolatban áll a galicziai Kárpátokkal. Addig, a míg patakból folyóvá nem gyarapodik, egy keskeny völgyben halad, alig engedve helyet a mellette kanyargó szekérútnak. S e mellé még egy vaspályát is építettek, a mely Berhometet (a Wassilko báró család majorátusát) Meźybrodyval egybekötve oly szorosan simúl a szekérúthoz, hogy helyenként alig tud kitérni egyik a másiknak. A kis folyócskának mind a két partján jókora hegyek állnak, melyeknek erdősége egyre növekvő magasságuk és terjedelmük arányában sűrűsödik, a mint az ember a folyónak és mellékvizéinek forrásvidéke felé közeledik. Itt emelkednek a Łopuszna és a Trawien (1.225 méter), a Strimka (1.356 méter), a Fruntia (1.073 méter), a Wanczyn (1.367 méter), a Plesza (1.329 méter), a Szurdyn (1.307 méter), a Moczarka wełyka (1.004 méter), stb. hegyek. Az erdők összetétele elég változatos, habár a fenyőfa bennök az uralkodó, a mellett azonban a legtarkább elosztásban számos lombos fát találunk. E külső változatossághoz járúl a hegyek belső alakúlata, mely jórészt kárpáti homokkőből áll, de keskeny, hosszanti csíkokban menilit-palával rétegezve. Ez alapon ezt a nagy hegytömeget a galicziai erdős hegység természetes folytatásának kell tekinteni. Itt tárúl elénk nagyszerű fönségében a hegyvidék minden szépsége, milyennel a tartomány éjszaki és keleti felében nem találkozunk. Teli tüdővel szíjjuk ismét az erdők fenyőillatát, szemünk pedig nem győz eléggé gyönyörködni a többnyire kúposan emelkedő hegyek leírhatatlan varázsában. A mint a táj képe változik köröttünk, ahhoz képest egyszerre más az állat- és növényvilág is. Sőt az ember is egészen más, akár egész külsejét, akár a lakását és életmódját nézzük, mint a milyen volt odalenn a rónák lakója. A huculok rutén népfaja kerűl ismét elénk Bukovinának e hegyi lakóiban, kik a rengeteg erdőkben favágásból és egyéb szegényes erdei ipar-ágakból éldegélnek örökkön egyforma sanyarú sorsban.
Suczawa.
Bernt Rudolftól
Helyenként azonban mégis ki-kiszélesedik a Szereth völgyének e felső része. Egy ilyen tágabb, öbölben áll Szipot-privat falva; egy másikban pedig a városi lakóktól elég sűrűn látogatott Łopuszna savó-gyógyhely; végűl egy harmadikban Meźybrody, melyek azonban csupán néhány parasztházból és egy-két nyárilakból álló telepek. Meźybrodyban csúsztatják le a szűk völgybe a hegyekben vágott fát, melyet odalenn apróznak föl és készítenek ki szállításra.
Berhometnél a folyó eddigi éjszaki irányától eltérve, ívalakú kanyarúlattal éjszakkeletnek fordúl, a hol terjedelmes mocsárvidékbe megy át. A fűzes berkeket, nádasokat és morotvákat gyakran szántóföldek, rétek és íratos legelők váltják föl, melyeken pásztorfiúk terelgetik kis marha-csordáikat. A hegyek, melyek. a Szereth felső völgyében csak az imént még úgy gyönyörködtettek bennünket, lassanként alacsonyodnak s utóbb éles körvonalú hasadékokkal barázdált dombsorokká törpűlnek; melyeket a hegyi patakok rágtak így keresztűl-kasúl; avagy kisebb terjedelmű meredek lejtőket tárnak elénk, melyek földcsuszamlások folytán támadtak. Szerkezetüket tekintve ezek is harmadkori meszes agyag, homok és homokkő, diluvialis kavics és lősz rétegeiből állanak; fölszínük pedig részint kopár, részint gyér erdővel benőtt. Ebben a lombos fák az uralkodók, nevezetesen a Bukovina mélyebb vidékein annyira jellemző bükk, a melytől a tartomány nevét is kapta. Suczaweny falunál a folyó kisebb druszájával, a Kis-Szerethtel gyarapodik, mely jobb felől szakad belé, miután jó darabon egy alacsony hegyhát választotta el tőle. A lakásra igen alkalmas terűlet folytán a völgy mindkét oldalán számos virágzó helység keletkezett, melyek virúló rétek és szántóföldek között állnak; ilyenek Słobodzia, Sadowa, Komarestie, Panka, Storoźynetz, stb. Szép és érdekes kirándúlás esik a Kis-Szereth völgyében. Itt van Banilla, honnan az erdős hegyekre szép kilátás nyílik. A Munczel közelében lévő Davideny környékét a jasinoutzi szép nagy tavon kivűl a hegynek éjszak-nyugati oldalán lévő mocsarak is jellemzik. A Kis-Szerethbe szakadó Seretczel hegyi-patak völgyében van Czudyn, mely üveghutájáról nevezetes. Másfél órai úttal Krasna-Putnán át a Lunca Frumoassa gyönyörű hegyvidékére jutunk, a hol a Soldan- és Petruszka-erdő sötétlik. Ha tovább megyünk fölfelé a szűk völgyben, elérjük a Petruszka tetejét, a Kis-Szereth és a Suczawa vízválasztójának e legmagasabb pontját (1.145 méter), a melyről azonban a közelében álló, majdnem hasonló nagyságú sok más hegy miatt nem valami tágas kilátás nyílik.
Püspöki templom; – a cs. és kir. méntelep parancsnoksági épűlete; – a görög-keleti templom harangtornya Radautzban.
Maximowicz Jenőtől
Czerepkoutznál a Szerethen átkel a lemberg-czernowitz-jassyi vaspálya, melynek hídja alatt a folyó mocsarak, morotvák és fűzesek közt halad tovább délkeletnek. Waszkoutz falun túl érjük a völgy legnagyobb községét, Bukovina legrégibb városát, melynek Szereth nevét némelyek a hunok, mások a kisoroszok nyelvéből származtatják. Legalább ezeknek mondái regélik, hogy a város egy nagy erdő közepette keletkezett, és a neve (seredyna = közép) erre vall. A városnak mindenesetre történelmi emlékekben gazdag múltja van; sokat beszélhetne a gótok és hunok, magyarok, kunok és mongolok átvonúlásáról. Egy ideig a magyar és lengyel királyok buzgalmából római katholikus püspöki szék is volt itt, melyen azonban csak hét püspök követte egymást. Szereth a hasonnevű folyó völgyében szelíd lejtőn emelkédik, melynek éjszaki oldalán halad számos kanyarúlattal és több kis szigetet alkotva a folyó, hogy Kindestienél az országúttól elbúcsúzva Romániába lépjen. Várrom is emelkedik a város fölött, melynek az eredetéről többféle rege szól, valami Sasz nevű fejedelmet emlegetve. A rom a várostól keletre egy dombon áll 389 méternyi magasságban a tenger színe fölött.
