BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF)
BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF)
BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Sajátos fintora a sorsnak, hogy egy több mint 70 évvel ezelőtti felhívás teljesedik be holnap. 1920 szeptemberében néhai Demény Pál, az akkori Kommunista Párt illegalitásban Budapesten élő tagja kapott két bőröndöt tele röplapokkal és Gerő Ernő aláírásával egy levelet, miszerint ezeket a felhívásokat — aratósztrájkra — terjesszék el az országban. Tehát felhívást kapott aratósztrájkra szeptemberben.
A világosfejű kommunista tudta, hogy aratósztrájk nem attól szokott lenni, hogy volt röplap, hanem attól, hogy nem volt szalonna, ebből adódóan azonnal egy levelet írt, miszerint értesítette Gerő Ernőt arról, hogy Magyarországon az aratás június—júliusban szokott lenni, bár el tudja képzelni, hogy ahol ezeket a röplapokat nyomták, ott szeptemberben aratnak. (Derültség.)
Ezt a sztrájkot tulajdonképpen aratósztrájknak szánták a MOSZ képviselői, de ők maguk is vacilláltak, hogy mikorra hívják össze. Összehívták aratásra, összehívták augusztus 20-ára, és úgy néz ki, hogy most már holnapra tényleg összehívják. Természetesen ehhez joguk is van, mert a demokráciában, a demokrácia szabta feltételek között erre van lehetőség, de nincs lehetőség a jog megsértésére. Kérem, hallgassák meg a felhívásban közzétett egyik mondatot: "A bizottság — mármint a szervezőbizottság — készítse el az országos tiltakozó akció részletes terveit, ennek során figyelemmel kell lennie a törvényes előírásokra, de számításba kell venni az ezt meghaladó akciók lehetőségét is."
Úgy látom, hogy nincs itt Nagy Tamás képviselőtársam… (Közbeszólások jobbról: Szervez!) Igen, a szervezés egy nehéz feladat, én ezzel tisztában vagyok, de a jog betartása még egy parlamenti képviselőnek is kutya kötelessége, és nem hívhat fel olyan cselekedetekre, amelyek ezt meghaladják. Lehet, hogy Nagy képviselőtársam hiányzott a demokrácia alapiskolájából néhány óráról, de ez akkor sem jogosítja fel arra, hogy annak a szervezetnek a nevében, amelyet ő képvisel, ilyen levelet írjon alá.
Az előbb említettem Gerő Ernő nevét, ugyanis az ilyen szervezők minden esetben aktívak szoktak maradni.
A következő adat Gerő úrral kapcsolatban 1952-ről szól — az idősebbek emlékeznek rá —, amikor is rendkívül aszályos esztendő volt, és a jó szervezés eredményeként sikerült Magyarországon — remélem, utoljára — éhínséget varázsolni. Gerő úr mint a mezőgazdaságért is felelős ember a következőt mondta ezzel kapcsolatosan: "A mezőgazdaság tervei nem teljesedtek, a begyűjtés területén vannak eredményeink. De a begyűjtés területén komoly hiányosságok is mutatkoznak. Hiányossága a begyűjtésnek, hogy nem tesz elég különbséget a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodók között, nem nyújt megfelelő kedvezményt a termelőszövetkezeteknek." (Zaj.) Nem tudom, hogy nem ugyanerről van-e most is szó esetleg. (Dr. Suchman Tamás: Zoltán! Ezt holnap mondd el! — Taps a kisgazdák padsoraiban. — Közbeszólások jobbról: Úgy van!) Itt ugyanis nem arról van szó, hogy a mezőgazdaságban dolgozóknak nem lenne rengeteg gondjuk. Rengeteg gondjuk van, meg lehet érteni, hogy elégedetlenek, de arra azért nem ártana felhívni a figyelmet — még az ilyen szorgalmas szervezőknek sem —, hogy az idei évben legalább akkora aszály van, mint 1952-ben. A tavalyi év is aszályos volt és az 1990-es év is aszályos volt — amellett, hogy ez idő alatt számtalan egyéb feladat is volt, amit meg kellett oldani.
Ebből adódóan én csak abban reménykedhetek, hogy a gazdakörökkel — amelyik szervezet szintén érdekképviselet — egyetértésben a magyar parasztságnak is sokkal több előrelátása van, mint némely szorgalmas szervezőnek. Látom, MSZP-s kollegám nagyon csóválja a fejét, rendkívül kíváncsi volnék arra, hogy ama tisztafejű kommunista volt képviselőtársunk most miképp nyilatkozna az MSZP hozzáállásáról ebben a kérdésben. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a jobb oldalon.)
