Bacsányi művei

Teljes szövegű keresés

Bacsányi művei
Bacsányinak költői és eszthetikai munkái múlt századi irodalmunknak java termékei közé tartoznak, sőt emezek határozottan a legszélesebb körű tudományról, legmélyebb elmélkedő képességről s oly finom s éles érzékről tanúskodnak, a milyent Kazinczynál is alig találunk fogsága előtt. Mint költő, kizárólag lirikus. A hazafiság mély érzelme uralkodik lelkén s majdnem kizárólag ebből a körből veszi tárgyait. A szerelemért epedő sóvárgás alig egy pár költeményében érezhető. Nemzetünk szenvedései, a jobb napok reménye, az európai politikai változások, íróink küzdelmei s kiválóbb államférfiaink dicsősége adnak eszméket s érzéseket költészetének. Majd búsongva tekint a nemzet viszontagságos múltjára, s »visszavonás« és »irigység« pusztításaira; majd óvja a nemzetet, hogy tüze el ne ragadja, bár örömmel telik szíve, midőn nyelvünk s irodalmunk föllendülését látja. S noha a francia mozgalmak eszméit szeretné átültetni a magyar szellemekbe s óhajtja, hogy a természeti jogok politikai tekintetben is érvényesűljenek a jobbágyokra nézve: József uralkodásának végén csak a nemzeti kiváltságok visszaállítását sürgeti. De egyszersmind kétség és remény hullámzanak lelkén, midőn látja, hogy a szabadság kigyúlt fényét minden sűrű homályba vonja a patakként ömlő embervér. Hangjában, akár episztolát, akár ódát vagy elégiát ír, sok igazság és közvetetlenség van, s nem hiányzik belőle valami komor páthosz sem. De az elmélkedő elemet nem mindig tudja áthatni az érzés melege. Legkevésbbé sikerűltek heroidjei, a melyek egy képzelt helyzetből eredő bánatos érzéseket zengenek. Legjobbak a fogságban átélt kínos napok végtelen egyhangúságát, a léleknek önmagával folytatott tépelődést, rabtársának (Szentjóbi Szabónak) a lassanként pusztító kórral való végső küzködést panaszló, több helyen az ódai fenségig vagy a himnusz áhitatáig szárnyaló elégiái, a melyek éppen olyan meghatók, mint a mily értékes költői termékei az újabb lirai iránynak.

Bacsányi János.
Bacsányi prózai műveiben először találunk tisztább eszthetikai ízlést és mélyebb történeti felfogást. A mit ő a fordításról ír Gatterer után, a hogy Bessenyei pályáját, Ányos költészetét, Milton remek époszát s Ossián műveit fejtegeti, mely utóbbiakat sikerűlt részletekben ő ismerteti meg először a magyar közönsgégel, mindaz ma is értékes és becses. Ő is, mint Kazinczy, nagy hasznot remélt irodalmunkra az elismert jeles művek fordításából. S mig Kazinczy a gyakorlatban adta számtalan példáját a különféle nemű és stílű munkák szabatos vagy szigorú fordításának: Bacsányi elméletileg kivánta először tisztázni e nagy fontosságú kérdést. A tartalmi és alaki hűség követelményeit egyformán sürgeti s kimondja, hogy »a fordításnak az emberi irás hív és igaz másának kell lennie.« Később még részletesebben magyarázza, hogy »az írót, kinek munkáját forítjuk, nyelvünkön úgy beszéltessük, mint ő tulajdonságaihoz és írása módjához képest beszél vala, ha maga ezen a nyelven írt volna«. A Rájnissal e kérdésben folytatott polemiája, a melyben Milton művészetét is védelmezi, határozottan az ő részére biztosítja a győzelmet. Nagy olvasottsága, tág látköre, eszthetikai finom míveltsége, alapos felfogása, szinte hasonlíthatatlan történeti érzéke valamennyi prózai dolgozatában láthatók.

Bacsányi és nejének közös síremléke Linzben.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem