A kassai magyar társaság
A kassai magyar társaság
A Magyar Museumot ő, Kazinczy és Baróti Szabó (a »kassai magyar társaság»), indították meg 1788. július 1-én. De mindjárt az első füzet bevezetésének és szerkesztésének munkája közben meg kellett győződnie a két feltörekvő ifjú írónak, Kazinczynak és Bacsányinak, hogy – mint két hegyes tőr – sehogy sem férnek össze. Az eszme Kazinczyé volt, a ki természetesen legönállóbb jogot is követelt; Bacsányin pedig, a ki alacsonyabb sorsból küzdé föl magát azok közé, a kik a születés előjogainak alapján mindjárt ott kezdhették az életet, a hová neki följutnia is keserves munkába kerűlt, önérzetének heve sokkal inkább uralkodott, semhogy önállóságán csorbát ütni egy vele hasonló korú egyéntől elszenvedhette volna. Először a Kazinczytól készűlt »Bevezetés«-t elfogadta, de behatóbban elmélkedvén tartalmán, helyette egészen újat készített s azt nyomatta ki Kazinczy tudta nélkül. Kazinczy sértődve vált ki a szerkesztőségből, s útjaik innentől kezdve ellenkező irányba tértek, éppen annyira a gyakorlatban, mint az elméletben. Írói s költészeti elveik nagyjából megegyeztek, de a helyesírásra nézve Bacsányi ypszilonista (p. o. Attya), Kazinczy jottista (atyja) volt. Mind a ketten bővíteni s csinosítani kivánták nyelvünket, s mind a ketten jártasok voltak a régi és külföldi irodalmakban; de Bacsányi a francia írók közül nemcsak a filozófokat, hanem a politikusokat is tanúlmányozta, a kiknek eszméi az ő lantján szólaltak meg nálunk először. A franciaországi változásokra című merész hangú költeménye, a melyben igen jellemzően ő követel először jogokat a jobbágyok részére, alapja lett sok évig tartó zaklatásainak.
Nemzetek, országok! kik rút kelepcében
Nyögtök a rabságnak kínos közelében;
S gyászos koporsóba döntő vas igátok
Nyakatokról eddig le nem rázhattátok;
Nyögtök a rabságnak kínos közelében;
S gyászos koporsóba döntő vas igátok
Nyakatokról eddig le nem rázhattátok;
Ti is, kiknek vérét a természet kéri,
Hív jobbágyoknak felszentelt hóhéri,
Jertek s hogy sorsotok előre nézzétek:
Vigyázó szemetek Párisra vessétek.
Hív jobbágyoknak felszentelt hóhéri,
Jertek s hogy sorsotok előre nézzétek:
Vigyázó szemetek Párisra vessétek.
E miatt bocsáttatott el hivatalából, a mely rá nézve különben is elviselhetetlenné kezdett válni, mivel főnökével sem tudott megegyezni.
Ekkor valami kevés ideig gróf Forgách Miklósnál, a hazafias és felvilágosúlt szellemű nyitrai főispánnál húzza meg magát titkári minőségben, de a Martinovics-féle összeesküvésben való részvétel gyanúja miatt elfogják, vizsgáló biróság elé állítják, hol ő védelmében tanúsított »veszélyes elveiért« egy évi börtönre itéltetik s előbb Budán, majd Kufsteinban raboskodik.
