Az egyetemi orvoskar ülése nov. 28-án, és dec. 3-kán.
Az egyetemi orvoskar ülése nov. 28-án, és dec. 3-kán.
Az egyetemi orvoskar hosszas hallgatás után életének ismét jelét adta. November 28-án nagy számmal sereglettek össze az orvosi személyzet legtekintélyesb tagjai. – Örömmel szemléltünk olly egyéneket is, kik előbb nem igen szoktak a közgyülésben részt venni. – Jelen voltak: Birly, Csausz, Bugát, Pólya, Jankovics, Flór, Schlesinger, Schöpf stb. – Mig más természettudományi s orvosi egyesületek gyüléseiben az elnökön, s jegyzőn kivűl, alig lézengvén egy pár tag, komoly tanácskozmányt sem lehet tartani, addig az orvoskar gyólése iránt a részvét e zavaros időkben is nemcsak megmaradt, sőt mondhatni növekedett. – Nem válik dicséretökre leköszönt ministereink kettejének, hogy ezen egyetlen hivatalos tekintélyű, s még a pecsovics-kormány alatt is szabadelvűleg jó sikerrel működő orvosi testületet nemcsak elő nem segítették, de állásából kiforgatni törekedvén, hatáskörében elzsibbasztották. – Nem tudjuk, mit kelljen ebből a ministereknek, mennyit környezetöknek tulajdonítani. – Ha az egyetemi orvoskar terve a közegészségi ügy rendezéséről – a helyett, hogy reá nem is feleltek – elfogadtatik, nem fejlődik ki imez fejetlen, zavart állapot, hol senki sem tudván ki és miért felelős, legtöbb az önkény-, szeszély- és véletlentől függ. – Bizonyosan tudjuk, miként a honvédelmi bizottmány, s különösen a kormányelnök sürgetősb feladatai egyikéűl tűzte ki ez ügyet rendezni. Az egyetemi orvoskar két napi rövid gyűlésének is ez volt fő foglalkozása. Azért az eredményt kivonatban nem lesz felesleges közleni.
1-ör. A folyó tárgyak elintéztettek, példáúl: egy még az előbbeni időben kitűzött pályakérdésre irt munka szerzőjének, Encz Ferencz orvosnak, a jutalom oda itéltetett.
2-or. Az egyetemi orvoskar volt elnöke Stáhly, Ignácz – kihez a kegyelet érzete újból mindenfelől nyilvánúlt – hivataláról lemondván, az elnöki szék betöltése, – mellytől sok részben a testület jövendője függ, – hosszabb szóváltásra adott okot. – Sajnálattal kell említenünk, miként azon egyén iránt, ki köztudomás szerint orvos-sebészi tanulmányok igazgatójának ki levén nevezve, az eddigi szokás szerint orvoskari elnökségre is hivatva van, több oldalról ellenszenv nyilatkozott. – Mi ezen ellenszenvet nem tartjuk oknélkűlinek. Mert azon mostoha bánást, mellyet Eötvös az orvosi karral éreztetett, sokan Balassának tulajdonítják. Nem czélunk senkit mentegetni, de belső meggyőződésünk, miként e részben inkább Eötvös rosz szelleme hatott Balassára, mint Balassáé Eötvösre. S illy értelemben leplet vonva a múltakra, nagy veszteségnek tartanók, ha Balassa meghasonlásba jőne az orvosi renddel. Ő a sors által vezérnek van hivatva, vezérnek tehetsége, erélyessége s tekintélye által. De az istenért, mi lesz annak vége, ha ő nagy befolyását, az orvosi renddel ellenkezve, veti súlyba. Ez nem lehet, ezt nem hiszszük, most egyetértésre van szükség inkább, mint valaha. Most az állodalomnak szintúgy, mint a kormányzó orvosi személyeknek olly tekintélyes, s minden szaktudományt képviselő testületre van szüksége, mint az egyetemi orvoskar; azórt álljon ön igazgató úr ennek élére, s követve eldőde példáját, ha a többség akaratját tisztelve, annak a magáét alárendelve, fog vezérkedni, meglássa, mennyi szeretettel, s jószándékú közremunkálásra fog találkozni. Bizonyosan még a derék veteran Bugát Pál is jobbját fogja önnek nyujtani.
3-or. Hazánk viszonyaihoz képest a legsürgetőbb szükségek egyike levén, hogy képzett orvosok legyenek, a közoktatási ministerium meg fog kerestetni, hogy, ha nem lehetne az egész orvosi tanfolyamot megkezdeni, legalább a 3. és 4. éves orvosnövendékek számára egy rövid tanítási pálya azonnal nyittassék meg.
Az „Economist” melly absolutisticus irányát, sok év óta, legnagyobb dühhel folytatá, most, mint látszik, a Windischgrätzismus által liberalismusra téríttetett, Blum s Messenhausen halála, úgymond, többet ártand a régi rendszernek, mint életök ártott. Bécs meghódítása és Berlin nem mozoghatása a dolgon mitsem segit. A katonai uralom a társaságnak árt, de a zsarnok kormányra halált hozand. A régi rendszer a társasági életért annyit tett, a mennyit lehetett, de az élet többet kiván s azért vagy véres forradalmak vagy a régi regime kimúlása szükséges következményei a jelen viszonyoknak.
4-er Pólya József, mint a cholerai országosbizottmány elnöke rövid jelentést tőn a cholera állásáról. Említé, miként ezen kór ez úttal két felől – Erdély s Gácsország felől – támadván meg hazánkat, jelenleg is minden bizonyos irány, vagy határozott út nélkül köéümböző helyeken, de nem nagy mértékben uralkodik, s az ikerfővárosban apadásban van. Ebből látszik, hogy a cholerára nézve a honvédelmi bizottmány a legüdvösebb intézkedést Pólya József kinevezésével tette.
5-ör. Ugyancsak Pólya József több korszerű, az orvosi ügy kezelését illetőleg sürgetős inditványokat tőn, mellyek nyomán a honvédelmi bizottmány figyelmeztetni fog, hogy a mostani bonyolódott zavart állapot, – hol egy tárgyban két egyén is sokszor ellenkezőleg rendelkezik – megszüntetvén, választassék a katonai s polgári orvosi igazgatás egymástól teljesen el. S mindenik ügy élére állíttassék felelősséggel egy egy osztályfőnök, s ezeknek adassék – ha tetszik – az országos főorvosi czím. – Az eddigi zavarok forrásának tartatik, hogy az osztályfőnök egyszersmind országos főorvos nem volt. Ezt minden szakember egy szivvel lélekkel elismeri. – S higye el országos főorvos úr, hogy nem irigykedésből, nem személyeskedésből. – Nem irigykedésből – mint ezt ön kivált fölebbvalóival elhitetni szeretné, mert eddigi működésén nincs mit irigyleni. – Személyével pedig csak annyit közlünk, a mennyiben személyéért történt, hogy az országos főorvosi czím nem az osztályfőnöknek, hanem önnek, mint egyik egészségi tanácsos, vagy – ha jobb szereti – ministeri titoknoknak adatván:
Hoe fonte derivata clades:
In patriam populumque fluxit:
In patriam populumque fluxit:
640Önért történt, a mi még Magyarországban, s tán az egész világon sem, hogy az országos főorvos, kinek főbb kötelessége az egész országban utazni, egyetemi professor is volt. Az ezredesség, nemzetőri ülnökség s egyéb hivatalainak legiójáról nem is akarok szólani. – Hogy az illető volt minister miért tette ezt, annak meg lesz a maga oka.
Apropos! ha még nem tudják önök orvos ügyfelek, újdonságot mondok. – Ki hitte volna, hogy épen az válik egészségünkre, mitöl leginkább borzadtunk, hogy az egészségi, s orvosügy kereskedőkézre kerűlt, most tán épen ez segít ki bennünket a hinárból; mert Pulszky – kire a kereskedelmi ministerium bizatott – természettudományi s orvosi dolgokban is avatott. Jeles elnöke volt ő a magyar orvosok és természetvizsgálók egyik gyűlésének. – Nyári után publicistáink közől őt ez ügyre is a leghivatottabbnak tartom. Meglássák önök, hogy szétcsap szokott elevenségével Aesculap fiai között, és ismétlem, miként hiszem, jó sikerrel; – hiszem pedig ezt azért is, mert ezen fiatal egészséges magyar legénynek nincsen háziorvosa. Pesten, 1846. dec. 6-kán. Halász Géza.
