OLASZORSZÁG.
OLASZORSZÁG.
Nápoly. Ferdinánd, a genuai herczegnek siciliai királylyá lett választatása ellen dörgő óvást intézett mind Siciliához, mind az északi hatalmasságokhoz. – A főváros állapota mindinkább szorongatóbbá lesz. A képviselők háza ritkán tarthat ülést, mert a tagok kellő számban nem akarnak megjelenni. A rendőrség egészen régi zsarnokságát kezdi gyakorlani s a király mindinkább leveti álarczát, mellyet szükségből vett föl s hordani szándékozik addig, míg erősnek érzendi magát mindent a régi zsarnokság jármába visszahajtani. Maga a bozzeli ministeriuma alkalmasint nem sokára lelépni lesz kénytelen, mert a Bourbon csak nem tagadhatja meg – zsarnok jellemét.
A calabriaiak sorsa fölött nem lehet eligazodni. A városi lapok teljes legyőzetésöket hirdetik, de ennek ellenére folytonosan nagyobb és nagyobb hadi erő küldetik Calabriába. Mi, vagy azt bizonyítja, hogy a tartomány még nem csillapult le, vagy Siciliába történendő betörésre tesznek készületeket.
Genua. Julius 23-ikán érkezett ide, „Descartes” nevű hadi gőzösön, a Genua herczegnek siciliai királylyá lett elválasztását hirűl hozó fényes küldöttség.
Róma. julius 18-án. Az osztrák seregnek Ferrárába lett lett benyomúlta a pápát nagyon elkeseríté, s ugy látszik ez eseményt a harcz barátai minden áron ki fogják zsákmányolni. Ennek magyarázatául szolgálhatnak azon szavak, mellyeket interpellatio következtében Mamiani minister a követkamarában julius 18-án mondott. „A kormány mihelyest meghallá az osztrák seregnek Ferrárába lett benyomulását, megtette mindazon szükséges intézkedéseket, mellyeket a pápai birtok, s Olaszország függetlensége irányában tenni kell vala. Egyébiránt kedves örömet mondok önöknek: karunk tekintélyes erkölcsi erőnek hozzájárultával szaporodott; karunk erejéhez ma egy magas személynek méltó boszankodása csatlakozik.” Itt világosan a pápát érti. Ezután fölhívja az egész házat: hogy hagyjanak föl minden másodrendű dolgok tárgyalásával, s mentség meg legelőbb is – a hazát.
Ugyane nap a pápa egy nyilatkozatot bocsátott Ferrara megszállása miatt a külhatalmasságokhoz, mellyben többek közt azt mondja, hogy e minden szerződések elleni harczi lépés annál nehezebben sik neki, mert nemcsak hogy ez által ujabb ellenséges lépést tett Austria a pápai birtok ellen, hanem mivel olly időben történt, mikor ő erős reményt kezdett táplálni a béke teljes kieszközlée iránt. stb. –
Róma. Julius 19-kén nevezetes ülés volt a képviselők házában. Alig fejezé be szavait Mamiani, Ferrara iránt intve a képviselőket a komoly idők nagyszerüségének teljes mértékbeni fölfogására, midőn Bonaparta (a caninoi herczet) a szószékre lépve, mély csend között elmondá Olaszország vészteljes állását, s kéré a házat, tenne ennek megfelelő intézkedéseket. Miért is inditványozza: hogy a ház mondja ki a hazának veszélyben létét nyilatkoztassa ki az országgyülés folytonosságát (permanenza); kéressék meg a pápa, hogy miután békeajánlatai visszavettettek, üzenjen hadat Austriának, vagy mondják ki azon föltéteket, mellyek nélkül alkudozni nem lehet. ez inditvány heves, de méltóságteljes vitát idézett elő, minek következménye az lőn, hogy egy rögtön kiküldött választmány által fogalmazott fölterjesztés által a pápa arra kéretett meg, hogy Olaszország fejedelmeivel védő és támadó szövetséget kötve, üzenjen harczot Austriának. E határozatról a felső ház vagy is a nagy tanács is tudósíttatván, ez hasonló fölterjesztésre határozta el magát.
Julius 20-kán mind a kétház bizottmányokat nevezett ki, ezen fölterjesztések benyujtására, s a pápa meghallgatva őket, biztosítá, hogy mindent el fog követni Olaszország függetlensége védelmére. De a szövetségről hallgatott. – Azonban a követi ház bizottmány elnökével hosszasan beszélve magányosan, megbizatva mondják ezt lenni, hogy a ministeriumot minden védelmi eszközök megtételére szólítsa föl, s hogy az olasz védszövetség kötésének kiviteli lehetőségéről, s módjairól mi hamarébb tanácskozzék s határozzon a ház. –
Nápoly. Franczia lapok által hitelesnek mondott legujabb hír szerint a nápolyi udvar elismerte a franczia köztársaságot. Nevetséges gőg is lenne a bourbontól, midőn saját királyi székét ingadozni érzi lábai alatt, a franczia köztársaság előtt kalapot nem akarni emelni. Sőt talán félelméből szivesen köszön Ferdinand legutolsó lazaróni barátjának, ki tegnap még gályarab lehetett, csakhogy egy támaszt (?) nyerjen ártatlan pályavérrel fertőzött bíborszékének. – Hír szerint 20 ezer embert akar most Sicilia ellen küldeni.
