Nagy Becskerekről.
89Nagy Becskerekről.
Nagy Becskerekről. Julius 17-ről érkezett levél szerint az ecskai ütközet után – lásd lapunk 18. számát, a mint a katonaság és nemzetőrség bevonult N.–Becskerekre, olly iszonyu eső esett, hogy népünk egészen átázott; az nap csendesen folyt le, s hire volt, hogy a perleszi lázadók is haza vonultak táborukból; de a hir nem volt való, mert épen most jő – mond a tudósitó – a jelentés, hogy az elővigyázaton volt katonáink közül aráczok egyet ismét lelőttek, s egyet halálosan megsebesítettek, 2 ló is elveszett. És igy ujolag az ő részökről jött a megtámadás. Most már akkép vagyunk hangolva, hogy vagy egyikünknek, vagy a másikunknak veszni kell.
Ma jő Vásárhelyről 1200, Aradról pedig 600 nemzetőr, Kumándra azonnal elindittatott egy század lovasság és 300 nemzetőr. Nem fogna ártani, ha a kumándi lázadók is a társaik sorsára juthatnak.
A Tisza mellett őrvonalt huztunk. – Elfogták a mieink azon felszólitást, mellyet a korlovicziak a tiszai kerületbeliekhez intéztek; elfogtuk a kumandiaknak a kralovicziakhoz segélyt kérő folyamodásukat is; mind két levél az alispánnál van letartva.
