A szellemi közlekedés nálunk, és tőszomszédinknál.
A szellemi közlekedés nálunk, és tőszomszédinknál.
Hogy a gyors, könnyü és olcsó közlekedés épen azon jó hatással birjon a nemzet-testre, mint minővel bir a vér gyors és könnyü keringése az emberi testre, hosszasan mutogatni fölösleges, miután arra hosszas fejtörés nélkül is mindenki rá jő. De még azért is fölösleges ezt okkal hosszasan bizonyitgatni, mivel azok számára, kik ezt önként be nem látják, ott van a „gyakorlat”, ott vannak a „tények”, ott a historia, a tapasztalás, ezek elég hangosan és elvitázhatlanul bizonyitják ezt.
Például hozhatjuk föl az ó-korból, a görög tengerpartokat és szigeteket, mellyek mivel közlekedésük a többiekéhez mérve könnyü volt, – mind miveltségük, mind gazdagságukra nézve jóval tulhaladták a belföldieket, mellyeknek olly jó és könnyü közlekedésük nem lehetett és nem is volt. Az ujabb korban tanuságot tesz Belgium, Anglia, Hollandia, Északamerika, hazánk és Oroszország ellenében.
Korunkban, midőn óránkint gőzhajókkal folyam ellen 1–1 1/4, folyammentében 2–2 2/4, vasutakon nálunk 5, Francziaországban 6, Angliában 8–10 geogr. mérföldet haladhatni; midőn a közönséges telegraphok által 25–35, villany-telegraphok által pedig 3600, mond háromezer hatszáz mérföldnyi távolságról lehet egymással értekezni:* honunkban tehát, a régi postarendszernél, – 1386maradni annyi, mint az istennek, a teremtő észnek nemünk boldogitására nyujtott ajándékait (a közlekedési eszközök körében tett találmányait) megvetni; s ez által azt nyilvánitani, hogy mi tökéletesedni nem akarván, emberi rendeltetésünknek (a tökéletesedésnek) ellenszegülünk, hogy pártot ütünk a teremtő ész, az isten ellen.
A villany-telegraphok sebessége ugyan sokkal nagyobb, mert 50 ezer mérföld 1 másodperczre. (Tehát 1/4-el még nagyobb a világosságénál, melly csak 40 ezer mérföld). – De minthogy közlekedésről van szó, mi alatt kérdést feleletet kell értenünk, ez természetesen nem lehet olly sebességü. – A bécs-prágai villany-telegraphnál a távolság 62 mérföld levén, 4–5 kérdés, és ugyan annyi feleletre 1 első percznyi, idő, azaz 60 m. percz. kivántatott. Ebből következik, hogy 4–5 kérdésre 4–5 feleletet kaphatni 60 m. percz alatt 60 mérföldről, 3600 m. percz. vagyis 1 óra alatt pedig szinte 3600 mérföldről. Ámbár még ez is a legkisebb sebesség.
T. M.
Tapasztaljuk nem csekély örömmel, hogy bár nem egész erővel, de nem is csekély költséggel könnyitik a forgalmat még az olly kormányok is, mellyek különben a statust igen szeretnék patriarchalis elvek szerint tengődtetni.
Igy a mindenben hátramenő siciliai királyság bir nehány gőzössel; a pápa – azaz csak a mostani – vasutakra adott engedélyeket; az orosz czár is vasutat – még pedig ugyan nagyot – épittet, gőzhajókkal már régen bir; a török császár szinte bir gőzhajókkal; szomszédunk a szerb fejedelem ezen évben rendeletet bocsátott ki, mellynek nyomán könyveket, hirlapokat, sőt minden nyomtatványokat, minden vitelbértől fölmentett.
Ezt tette a szomszéd Szerbország fejedelme. Ezen igazán örülhetünk. –
Ámde nálunk a posta Bajáról legjobb esetben is 3 nap alatt szállit föl egy levelet Pestre, és itt néha – s ez rajtam történt igen fontos tartalmu levelemmel, – 6 mondd hat nap mulva kaphatni kézhez a tökéletes czimmel ellátott levelet is. Illy körülmények közt, midőn a különben is csiga-lassuságu közlekedést még inkább nehezitő rendszabályok hozatnak életbe, és most, midőn Törökország, midőn még Szerbia is ellenkező, azaz a közlekedést könnyitő rendszabályokhoz 1387nyulnak; ezt nem tarthatjuk másnak, mint a roszul értett országgazdászatnak.
Már pedig a közlekedés fentartásara, sőt könnyitésére forditandó költségek egyenes, közvetlen megtéritését nem kellene a statusnak kivánni.
De ha az egyenes közvetlen jövedelmezést veszszük is tekintetbe, még akkor is az olcsóbb bér a jövedelmezőbb. Ezt tanusitja Anglia, ezt Francziaország példája. Francziaországban az Anglivali 1843. szerződés előtt, mig a postabér egy levéltől, egyik országból a másikba, 2 frank volt, évenkint csak 1 millió és 29 ezer levél járt, a jövedelem tehát 2 millió 58 ezer frank volt; a forgalom pedig csak 7 ezer levéllel nőtt évenkint: ellenben ezen szerződés után, a levélforgalom már az első évben 1 millió és 800 ezerre növekedett, a mi ugyanannyi frank jövedelmet adott; azaz csak 258 ezer frankkal kevesebb mint előbb, nem pedig mint féltek 1 millió és 29 ezerrel. Továbbá, mint mondám a forgalom azelőtt csak 7000 levéllel gyarapodott évenkint, mig most a vitelbérnek felényire csökkenése után egyszerre 671 ezerrel, és igy 9600 mondd kilenczezer hatszáz percenttel. A jövő évben már nem annyit hanem többet jövedelmezett az 1 franknyi vitelbér, mint az előtt a 2 franknyi. Ez tény. Ugyancsak Francziaországban addig mig a hirlapok a régi postadijt – 80 frankot – fizették, nem jövedelmeztek többet mint 973 ezer frankot, – miután pedig a vitelbér 40%-tel – nem fölebb emeltetett, hanem – csökkentetett, a hirlapok nem 40% kevesebbet azaz 389 ezer frankot, hanem 1 millió 885 ezer frankot jövedelmeztek, vagyis majd nem 94%-el többet. Ez egy ujabb bizonyság arra, hogy jövedelmezési szempontból a csekélyebb vitelbér ajánlható inkább, mint a nagyobb. –
De ugyancsak Francziaországban 1816-ig a gyorskocsik 1 millió 669 ezer frankot adóztak; később hogy a szükségnek elég tétessék, a vitelbér ezeknél is csökkentetett, de ekkor már olly kapósak lettek, hogy számukat szaporitani kellett, még pedig annyira, hogy már 1846-ban 8 millió 772 ezer frankot adóztak; vagyis 426 mondd négyszáz huszonhat százalékkal többet. Tanulság ebből az, hogy a magas vitelbér mellett p. o. csak száz gyorskocsi létezhetett, az olcsó vitelbér mellett pedig már ötszáz huszonhat; azaz 426-tal több.
Ugyanezt bizonyitja Anglia is. Itt ugyanis a külföldről érkezett levelek dija átalában 25 pence (58 1/3 e. kr.) volt, s a levelek száma 3 millió 536 ezer; ezek tehát jövedelmeztek összesen 3 millió 270 ezer ez. forintot;1839 óta a legtöbb hatalmakkal szerződés köttetvén, ennek nyomán a vitelbér 12 pencere (28 ezüst krra) azaz 52%-el szállitatott le, és a jövedelem nem lett, 52%-el csekélyebb, hanem 15%-el több, azaz 3 millió 769 ezer ezüst forint 8 millió és 74 ezer levéltől.
Ime mind e tények bizonyitják hogy az kiván a postának nagyobb jövedelmet, a ki a vitelbér csökkenését kivánja, javasolja.
A bécsi posta-reform lényegében jelenleg következőkben áll, az osztrák Lloyd lapja szerint.
1388Eddig ugyanis bár voltak a külvárosokban fiók-postahivatalok bérmentes levelek számára, de nem igen használtattak, részint mivel gyüjtési bért fizetni kellett, részint mivel a levél helyrejutása ekkép még inkább késleltetve volt. Csomagokat csak a főpostahivatalnak lehetett föladni és csak ott is lehetett fölvenni. – A levélhordók csak egyszer hordták ki a leveleket naponkint.
Most azonban 96 I. II. és III. osztályu fiók-postahivatalok állitattak föl, mellyeknél dijmentes vagy dijazandó leveleket, valamint pénzeket, csomagokat föladni és kézhez venni lehet.
Sőt a városban, és a város környékén lakókhoz küldetendő levelek is fölvétetnek minden gyüjtési dij nélkül. Sok tágas társaság-kocsik levelekkel, csomagokkal, levélhordozókkal tele indulnak ki a főpostahivataltól a város és külvárosokba sok irányban, és szolgáltatják kézhez a leveleket.
Az I. osztályu fiókhivatalok fölvesznek mindenféle dijazandó, vagy dijmentes, ajánlandó, sőt pénzzel terhelt leveleket is; (a leopoldvárosbelit kivevén) továbbá megvámolt küldeményeket is, – mellyek 10 fontnál nem sulyosabbak.
Belforgalmu leveleket 1/2 font sulyig mint leveleket fölvesznek, ennél sulyosbakat pedig mint küldeményt.
A II. osztálybeli fiókposta-hivataloknál csak könnyü, akár díjazandó, akár dijmentes levelek adathatnak föl.
A III. osztálybelieknél végre csupán dijmentes levelek vétetnek föl.
Mindezen levélgyüjtőknek reggeli 6 órától esti 6 óráig (vasárnap 4-ig) nyitva kell lenniök. A leveleket naponkint 5 izben viszik innen el, még pedig legelőbb már reggeli 6 óra után. –
A leveleknek e kora elvitelük által az eszközöltetik, hogy az előbbi estén, az utolsó kihordás után föladatott levelek már jókor reggel kézbesitetnek. A főpostán érkezett levelek is naponkint 5 különböző időszakaszokban hordatnak ki.
Ennélfogva, ha valaki valamellyik külvárosból, más kül- vagy belvárosba intézett levelét a levélgyüjtőnél reggeli 6 óráig föladta, ugy ezen levél már legfölebb 10-kor régen kézbesitve van. Minden levélre bélyeget ütnek, melly jelenti nem csak a föladás és megérkezés havát, napját, hanem a kézhezadási időszak számát is; ugy hogy ha csak egy órával később adja is kézbe a levélhordozó a levelet, ezt megtudhatni a kihordási időszak számáról, melly a levélre van ütve; és e késedelem miatt az illető panaszt tehet, melly panaszra nyomozás és elégtétel következik.
A 9 nagyobb és népesebb külvárosok I. osztályu levélgyüjtőkkel, vagyis fiókhivatalokkal birnak, azonkivül a népesebb utczák mindenikében I., II. vagy III. osztályu gyüjtők vannak. – A belvárosban 13 illyen II. és III. levélgyüjtő van.
A várost körülövező 27 helységek szinte saját levélgyüjtőkkel birnak, mellyek által egymás közt, és a várossal közlekednek.
1389Ez által e helységek azon kényelemben részesülnek, hogy akár a városba, akár pedig tovább vagy máshova küldendő leveleiket helyben föladhatják. Napjában kétszer, délelőtt és délután vitetnek el innen a levelek, még pedig olly időben, melly a bécsvárosi levélkihordáséval összeesik.
A dij – mellyet akár a feladásnál akár kézbesitésnél lehet megfizetni – 2 jó krajczár mindazon levelektől, melylyek 1/2 fontnál könnyebbek; az ajánlásért még ezen kivül 3 jó kr. fizettetik.
Örvendetes a 110 levélhordozókat látni kötelességük teljesitésében; – minden (55) város-szakaszra ugyanis 2 levélhordozó van – kik akkép váltják föl egymást a szolgálatban, hogy mig az egyik az 1. 3. és 5-ik kihordási időszakban munkás, addig a másik, ki a 2.,4. időszakot vállalta el, – pihen. Örvendetes továbbá, a sok csinos és tágas társaságkocsikat is látni, mint viszik a leveleket, csomagokat, és levélhordozókat a távolabb külvárosokba, hogy a levél, a társadalmi – valamint az üzletforgalom, a szellemi közlekedés könnyitessék.
Az ekkép könnyitett és gyorsitott közlekedésnek olly sokféle, és olly jótékony eredménye van, hogy azt hosszasan mutogatni fölösleges. Csupán nehány esetet kivánok például fölhozni, mellyből azt eléggé bizonyitja. – Családi ügyekben, sulyos betegségekben, valamelly személy halála közelgetvén, csődöknél, váltóügyekben, s egyéb üzleteknél, egy órai idő-különbség, igen sok, – néha minden, még pedig visszaszerezhetetlen – fölött határoz. P. o. Egy váltó, melly tegnap estve Prtágából érkezett Bécsbe, ott már ma visszavettethetik. –
És épen azért, mivel igen sokszor valamelly hirnek egy órával előbb vagy később megtudásától igen sok, néha egész vagyon, sőt egész családok lelki békéje és nyugalma függ: – mondom épen azért kellene igyekezni, hogy azon igen-igen fontos hireket minél előbb megkaphassuk; és e végett a leveleket a létező gyorskocsi-intézetek, gőzhajók, vasutak által kellene szállittatni, ott a hol lehet. –
Ti pedig „hazafiak”! legyetek rajta, hogy a közlekedés – legalább a szellemi – minél könnyebb, gyorsabb és biztosabb legyen, ne csupán a főbb vonalokon, hanem mindenütt.
Legyetek rajta, hogy a hirek, a levelek forgalma, – mellyeknek gyors és biztos megjelenésétől igen sokszor a hazafiaknak egész vagyona, sőt lelki nyugalma és jövendő boldogsága függ; minél akadálytalanabb, minél biztosabb és gyorsabb legyen.
Tóth Móricz.
