Grouvelle fütési és szellőztetési uj rendszere.
Grouvelle fütési és szellőztetési uj rendszere.
A fütőszerek naponkint nevekedő drágasága mindinkább szükségessé teszi, hogy azoknak lehető kiméléséről gondoskodjunk. Nagyszerü épületeknél, kiváltképen egyik legtetemesebb veszteség, a sok egymástól különvált fütő készületek egymástóli függetlenségéből származik, mellynél fogva minden egyes készületnél mutatkozó veszteség, azoknak számához képest sokszoroztatik. Másik nem kevésbé tetemes veszteség a mérséklet egyenetlen felosztása. E miatt, ha a melegmérséklet nem elégséges, vagy felesleges, mert szokott fütő készületeink mellett az illő mérsékletet nehéz eltalalni, néha hideget, néha meleget szenvedünk, s még e mellett ezen alkalmatlanságot fütő szereink tetemes vesztegetésével fizetjük. Látnivalóképen pedig egyenlőn szabályozható mérséklettel, de minden fütő készületek egymással kapcsolatba hozatnak, az egyiknek felesleges mérsékletét meggazdálkodva a másik kelletinél alacsonyabb mérséklet emelésére lehetne forditani. Miképen igyekezett Grouvelle e maga fütőkészületével ezen okszerü gazdálkodást elérni (a D. Gewerbszeitung után) azoknak számára a kik hasonló 1339vagy más nemü gazdaságosabb fütő készületek feltalálása s a létezők ismérése körül szorgoskodnak ezennel közöljük:
Grouvelle fütő készülete a meleg viz keringeltetése elvén alapszik, hanem Grouvelle a gőzt arra használja, hogy a melegséget azon fütővizkészületekbe vezesse, melylyek által tulajdonképen a fütés eszközöltetik. A gőz három üstben fejlik ki, mellyek biztositó és tápelőkészületekkel (Speisevorrichtung) vannak ellátva; egy alsó boltozatba foglaltatnak, a gőz nyomása kevéssel mulja felül a közönséges körét; az első husz ló erejü csak a tél kezdetén és végén használtatik; a másik ehhez közel helyezve tizenkét lóerővel bir, s az elsővel együtt csak a legnagyobb hidegekben működik; a harmadik, nyolcz lóerejü felváltásra szolgál. Mindenik épület alatt egy merőlegesen fenálló henger van befalazva, mellyben a viz felmelegittetik, ennek fedeléről egy öntött vashenger nyulik ki, s a folyosó mentében a karzat alatt fut, a folyosó véginél megcsavarulva a melegviztartó hengerbe nyilik, azután az általellenben levő karzatba emelkedik fel, melly által a hengerben folytonos vizkeringelés eszközöltetik. Mindenik emeletben a leirotthoz hasonló készület van, s igy illetőleg mindenik emeletet a másiktól függetlenül lehet füteni. Kisebb általmérőjü rézcsövek a gőzt rézedényekbe vezetik, melly a fütő henger belsejében van. A gőz bevezetését csappal lehet szabályozni; a belső rézedényt körülvevő viz a gőz megsüritése által felmelegittetik, s viszont a vizzé süritett gőz, az üstbe foly vissza. Azon levegő, mellynek az egyes rekeszek fütésére s szellőztetésére kell szolgálni, kivülről rostélyozott nyilásokon jön bé, s egy háromszegletü kifalazott csatornán huzódik keresztül, melly mindenik karzat alatt a keringő vizcső körül találtatik. Hogy a fütés mindenik rekeszen egyenlően mérsékeltessék Grouvelle két két rekesznek melegség kieresztő nyilásait egymással öszvekötötte, a boltozat vastagságába befoglalt mindegyik cső a rekeszek választó falainak felel meg. Két rövid csövön a levegő az illető rekeszekbe tódul. Hasonló elrendelés találtatik a hivatalos teremeknél. A szobák és teremek fütésére szolgáló lég benyomulása egy kémény által megy véghez, melly az épület közepénél a pinczéből emelkedik fel; a léghuzam élénkitésére szolgáló tüzhely közel van az üstökhöz a fütő keze ügyében, hogy ugyan azon egy ember mind a fütésre, mind a szellőztetésre elégséges legyen. A levegő egy nyiláson megy ki a rekeszekből azon faedényen keresztül, mellyben az éjjeli edény találtatok, minden rekesz számára egy külön csatorna, melly függőlegesen vonul végig a falban, hogy igy a foglyok egymással ne értekezhessenek, a nyiláson kitoluló levegőt magába fel veszi, mellyel együtt a rosz büz is eltávolittatik. Az illyen készület használata mellett 1200 árnyékszék költségei kiméltetnek meg. Az épületnek ugyan azon oldala felől találtató minden léghuzatok ugyan azon látszintes csatornaba nyitnak, ugy hogy két csatorna az épület egyik egyik szárnyából minden megromlott levegő felvételére elégséges. A hat szárny 12 látszintes csatornái, felül a kúpozatban (Rotunde) köralaku csatornában egyesülnek, onnét a levegő egy nagy csatornában alászállván a középső nagy kéménybe nyilik. – A léghuzamot pedig eszközli: 1) az üstök füstjének elvesztett melege, melly öntött vascsövön a főkéménybe vezettetik. 2) Koksz-tüzelés vétetik segitségül, mellynek lassu elégését a rekeszekből beszivott levegő táplálja. A folyosók 1340a pinczében találtató légmelegitő készületek által szellőztetnek. A levegő elsőben az előterembe tolul, onnét nyilásokon által a folyosókba, a levegő beszivatása pedig a kőfalak látszintes csatornáiba nyiló csatornákon történik. Nyáron éjszak felől vezettetik be a levegő, ennek egy része az éjszaki csatornából a folyosón keresztül huzódik, a déli csatornák ismét ezen levegővel tápláltatnak, melly közben a szellőztetés igen jól megyen véghez.
–y.
