Némi észrevételek ifj. Kármán Pál ur „A tökélyesitett orgona-gépészet (Orgel-Mechanik) összehasonlitva a közönségesen divatozó ko…
Némi észrevételek ifj. Kármán Pál ur „A tökélyesitett orgona-gépészet (Orgel-Mechanik) összehasonlitva a közönségesen divatozó kontár-gépészettel” czimü értekezésre.
A Hetilap f. é. 39, 43 és 44 számaiban némi kellemetlen érzéssel olvasám Kármán Pál ur fenemlitett czikkét, miszerint az itt emlitett alkat részek a régibb orgonákban is feltaláltatnak; – azonban azt mégsem állitom, mintha valamennyi részek egy régiebb orgonában egyenkint feltalálhatók lennének, miután valamint más müvészet, ugy ez is csak lassankint emelkedett azon fokra, mellyen jelenleg áll, ugyanis: az első pontra nézve csak azt emlitem meg, hogy a nyomattyúk (clavis) bőrözés nélkül is megteszik azon szolgálatot; a régiebbektől, és jelenleg is többektől készitett fa-arczok, ha jól elkészitetnek, a lég változatát kiálják, egyébiránt ez helyben hagyató.
A 2. p. a két nyomattyúzat össze- és lekapcsolása – jóváhagyatik, egyébiránt a másik mód sem akadályoztatja a játszást, – de ha a lábnyomattyut is kell nyomni, ugy a térd ezt a szolgálatot nem teheti.
9463. p. A szurantyu nem Brecht ur találmánya, sőt a legrégibb orgonákban találtatik föl, mint a győri Székesegyházban létezőben, és ez épen alkalmatlan, minthogy az újjakat elzsibbasztja, és ez emlitett orgonát is jelenleg huzonyokra forditatták, de azért soha sincs szükség a föl- és le csavarozásra.
4. p. Minthogy a harmadik pont alatti szurantyút a műértő orgona-csinálók az ujabb időben eltörlötték, a 4. p. alatti részt, mint a 3. p. alattinak egyes kiegészitő részét sem alkalmazhatják; különben is a szelepek gyors járását akadályozzák.
5. p. A réz szegletmértékek sem B. ur találmánya; a pozsonyi evang. egyházban Deutschman bécsi orgona épitő ur mintegy 6 évvel ezelőtt készitett illyent, azonban ezenkivül több orgonák régibbek is léteznek, mellyekben vaspléhből finomúl kikészitett szegletmértékek szinte azon szolgálatot teszik, rnellyet B. ur mértéke, továbbá mindegyiknek külön aczél csapot késziteni felesleges, a fa szegletmértéket e században, kivévén talán egy pár kontár gépészt nem készitik. –
6. p. A hatodik pontban emlitett sárgaréztok felesleges, ha pedig mind jól készült szegletmértéktartóba foglaltatnak is, ez egy azon része az orgonának, melly legkevesbé romlik, és így annak gyakori kiszedése is szükségtelen.
7. p. K. P. ur lakhelyén és vidékén igen tökéletlen, orgonázó kántoroktól, a műértő orgona-csinálók hiánya miatt megrontott orgonák létezhetnek, mivel összekuszált fekvő huzonyokat emleget; az alólirott helyén és távolabbra is a fekvő huzonyok rendesen össze kapcsoltatnak, de hogy épen sárgaréz szegekkel állitassanak össze, szükségtelen.
8. p. A fekvő huzonyok szélességére sem tesz B. ur szabályt; a pápai cath. egyházban majd félszázad óta álló orgonában olly finom huzonyok találtatnak, millyeneket tán az abdai, győr megyei orgonán kivül nem láthatni. K. P. ur B. müvét szerintem az előtt 100, vagy 200 évekkel ezelőtt készültekkel veti tán egybe.
9. p. Erre felelhetni, hogy az emlitett forgó tengelydeszkát és faforgó tengelyeket csakugyan ezen művészetben avatottak készithetik pontosan. F. évben Szerencsés Károly ur, hazánk egyik jeles orgona és zongora müvészétől készitett abdai egyházi orgonában épen ezt láthatni, s még más több helyeken is, hol nincs rá példa, hogy a játszást ezek nehezitenék, vagy a léczek elkanyarulnának, hanem a deszkák elkanyarulhatnak igen is, mellyet Kármán Pál ur emleget.
A 10. pontban emlitett alkat rész is előttünk igen ismeretes és régi, még is olly tökéletes, mint a mellyet K. P. ur B, urnál látott, és itt megérint.
11. p. Azt irja B. ur után K. P. ur „a szelepek elől sárga réz arczal, s hosszukás lyukkal láttatnak el, és sárga rézszegekben mozognak,” és épen ez által hátráltatja a szelepek rendes és egyszerü kitisztitását; és csekély véleményem szerint a közönséges gépészet szerint emlitett, és csak közönségesen elkészült szelepek is inkább ajánlhatók, mint B. urnak tulajdunitotta uj találmány.
12. p. Azt emliti K. P. ur a közönséges gépészet szerint, hogy „a zacskók enyvvel erősen megragasztatnak, s azért külön külön ki sem is szedethetnek.” Az illyen módra készitőt mostan napszámosnak, vagy kontárnak nevezhetjük. 947A tökéletesitett gépészetben emlitettet látni fogja a nehány évvel ez előtt készült Sandorf sopronmegyei helységben; de ezeknél még tökéletesebb műre találhatni a többször emlitett abdai uj orgonában, mellyben a zsacskók helyett sárgaréz lemezeket alkalmazva láthat B. ur, mellyek egyenkint kifúrta lukaikba a sárgaréz sodronyok könnyen mozognak, és mégis legcsekélyebb szél sem jő ki mellettök, soha meg nem akadnak, melly akadályok a bőrös zsacskóba gyakran előfordulnak; ezen találmányát Szerencsés Károly urnak minden műértőnek ajánlani bátor vagyok, és reménylem is, hogy ezen uj találmánya Sz. K. urnak több orgonáknál nem sokára alkalmazást nyerend.
A 13. pontban emlitett s B. ur által feltalált széltartó befojtását K. P. ur neki csak ugy tulajdonithatja, mint a lőporkészitése feltalálását, mivel ő már lőport egyszer készitett. Vannak olly régi orgonák, mellyekben az emlitett rész feltaláltatik, mellyeknek már régiségök miatt csak ón sipjait lehet felolvasztásra használni, többi részeit pedig legfelebb is tüzre. – Egyébiránt ezen uj találmányánál B. urnak még ujabb találmányt ajánlhatok, Szerencsés Károly győri orgona és zongora müvész urét, miszerint a széltartó befojtóját üvegből készitse, ahoz semmi rovaték, sem záró csavar, s más mit K. P. ur emleget nem szükséges, ez nedves időben meg nem dagad, de ki sem szárad száraz időben.
14 p. B. ur igazitó csavarja szinte néhány régi vagy uj, de kontár gépész kezei közül kikerült orgonára alkalmazható, egyébiránt ha B. ur a szeglet mérték-tartót és a szélszekrényt homlokfára (hirenholz) alkalmazandja, az igazitó csavarjára szüksége nem leend.
A 15. pontban emlitett rész jelenleg már nem is használtathatik, s az alkalmazásnak itten egészlen más módja van.
16 p. „A lábitó gépészetben (Pedal Mechanik) a nyomattyú második nyolczadának (Octav) összekapcsolására nem szabad forgó tengelyeket (Welle) forgó tengelydeszkával (Wellenbret) használni, hanem szél által szélvezetők (Windstock) segitségével kell ennek megtörténni. B. ur ezen állitásával mintegy elárulni látszik önmagát az orgonagépészetnek e részbeni avatatlansága felől, mivel a szélvezetők a sipok után hangzását még inkább elősegitik.
A 17. pontban emlitett részről, melly már az orgonákból kiküszöböltetett, s helyette uj találmány van, felelni felesleges. A 18. pontban a változatok gépészetét emliti B. ur, de ezek alkalmazásáról mitsem ir, egyébiránt ha bővebb leiratát olvasva annak czélszerü használalát látnánk, B. urnak örük hálával tartoznánk.
19. p. A szélszekrény rövidsége vagy hosszasága, ugy a korlátok szélessége és rámák mélysége mindig a sipok mennyiségétől függ, azonban itt mindenesetre arra is figyelmezzen B. ur, hogy a sípok kényelmes hangolása is ettől sokat függ.
20. p. Valamint minden tökéletes részeit az orgonának, ugy ezen pont alattit is, kivévén mégis a 18. pontban emlitettet, mellyről mitsem olvastunk egyebet, mint nevét, nem látom uj feltalálásoknak; ugyanis mondja B. ur: „Minden fasípokat a 32 lábnyi hosszúságuaktól kezdve az 1 lábnyi hosszuságuakig, kemény laviállal kell késziteni.” stb. Azon orgonában is, és még többekben, melly helyett Abdára Sz. K. ur ujat készitett, minden sípjai laviállal el vannak látva, ámbár 948100 évet meghaladtak, a kisebbek is kemény fa laviállal látatnak-el némelly helyen.
A 21. pontban megemlitett részt a Schottnerek egyházában a nagy orgonában, melly bizonnyal idősb B. ur müveinél feltalálhatja, ugy a sz. kereszti 64 hangváltozatu orgonában is ugyan azt láthatjuk.
22. p. A síplukak átmérőjét nem B. ur határozá meg, ennél magam is többet irhatok: „Die Orgelbau-Kunst von 1. G. Töpfer 1833. Taf. VIII.” megfogja látni és e részben a dicsőséget Topfernek fogja engedni.
23. pontbani állitásánál lehetetlenebbet K. P. ur nem irt, de soha sem is irhatott volna, miután a fagót mostani időkben olly tökéletességre vitetett már, hogy a nyilt sípok előbb elhangolnak, mint a fagót, feltévén, hogy jól elkészitettek legyenek azok.
Azonban B. ur meglehet, hogy az ő mesterségét igen érti, de azt által látja maga is, hogy azon 23 javitás, és felfedezett tökéletesités nem ő tőle származott, s azért, hogy ő orgonát készit, – meglehet hogy jeleset – azért még nem mind kontármü, mi más kezéből kerül ki,* és vannak még ollyan müvészek, kik felül haladják ezen pontban őt; néhány közül kitüntettem a több hir- és divatlapokban már megkülönböztetett Szerencsés Károly győri orgona és zongora müvészt, ki itt a szomszéd faluban olly jeles orgonát készitett, hogy annak szemlélésére több műértők elmentek, és nagy megelégedéssel tértek vissza, mellete olcsó munkájáról is kezeskedem, mi onnét is kitetszik, hogy az abdai orgonáért fizetését a F. T. győri káptalan 100 pfr. pótolta; jelenleg a pesti iparműkiállitásra semitsem küldhet bizonyos akadályok közbenjötte miatt,* azonban a jövő iparműkiállitásra egy orgonát, minden szempontból jeleset szándékozik késziteni és leküldeni.*
Hiszen ezt Brecht ur müvész hazánkfiát ismértető Kármán ur sem állitja, Szerk.
Nagyon sajnálatos. Szerk.
Fogadja a magyar ipar nevében előre is szives köszönteünket. Szerk.
Szent király-szabadjai R-s-s Miklós.
