Zsolt. 83.
Zsolt. 83.
A választott nép könyörgése az ő ellenségei ellen.
Zsolt. 83,1
Ének; Aszáf [1 Krón. 25,1.] zsoltára.
Zsolt. 83,2
Isten, ne vesztegelj, ne hallgass és ne nyugodjál, Isten!
Zsolt. 83,3
Mert ímé, háborognak ellenségeid, s gyűlölőid fejöket emelik.
Zsolt. 83,4
Néped ellen álnok [Zsolt. 2,2.] tanácsot gondolnak s védenczeid ellen terveket szőnek.
Zsolt. 83,5
Ezt mondják: Jertek, veszessük el őket, [2 Krón. 20,10.] hogy ne legyenek nemzet, hogy ne emlegessék többé Izráel nevét!
Zsolt. 83,6
Mert tanácskoztak együtt, egy szívvel; szövetséget kötöttek ellened:
Zsolt. 83,7
Az Edomiták és Ismáeliták sátrai, a Moábiták és Hagarénusok;
Zsolt. 83,8
A Gebaliták, Ammoniták és Amálekiták, a Filiszteusok Tyrus lakosaival együtt.
Zsolt. 83,9
Az asszir is szövetkezett velök, segítőjévé lettek a Lót fiainak. [1 Móz. 19,36-38.] Szela.
Zsolt. 83,10
Úgy bánj velök, [Bir. 6,33. 34. 7,19-25.] mint Midjánnal, mint Siserával, mint [Bir. 4,13-24.] Jábinnal a Kison patakjánál!
Zsolt. 83,11
A kik elvesztek vala Endornál, és a föld [Zsolt. 18,43.] szemetjévé lőnek.
Zsolt. 83,12
Tedd őket, fejedelmöket olyanokká, mint [Bir. 7,25. 8,12.] Orebet s mint Zeébet, Zebahot és Szalmunát, minden felkentjökkel,
Zsolt. 83,13
A kik ezt mondták: Foglaljuk el magunknak az Isten hajlékait!
Zsolt. 83,14
Én Istenem! Tedd őket olyanokká, a milyen a porfelhő, és a milyen a polyva a szél [Zsolt. 1,4. 35,5. 6.] előtt;
Zsolt. 83,15
Olyanokká, mint a tűz, a mely meggyújtja az erdőt, és mint a láng, a mely elégeti a hegyeket.
Zsolt. 83,16
Így kergesd őket [Zsolt. 18,14. 15.] a te szélvészeddel, és forgószeleddel így rettentsd őket!
Zsolt. 83,17
Töltsd el orczájukat gyalázattal, hogy keressék Uram a te nevedet!
Zsolt. 83,18
Szégyenüljenek meg és rémüljenek el örökké, és piruljanak és pusztuljanak,
Zsolt. 83,19
Hogy megtudják, hogy te, a kinek neve [2 Kir. 5,15.] Jehova, egymagad vagy felséges Isten az egész földön.
