Zsolt. 55.
Zsolt. 55.
A rettenetes ellenség megbüntetéséért és a szabadulásért való könyörgés.
Zsolt. 55,1
Az éneklőmesternek, hangszerekkel; Dávid tanítása.
Zsolt. 55,2
Hallgasd meg, Isten, az én imádságomat, és ne rejtsd el magadat az én könyörgésem elől;
Zsolt. 55,3
Figyelmezz én reám és hallgass meg engemet; mert keseregve bolyongok és jajgatok!
Zsolt. 55,4
Az ellenségnek szaváért és a hitetlenek nyomorgatásáért: mert [1 Sám. 24,10-13. Zsolt. 35,11.] hazugságot hárítanak reám, és nagy dühösséggel ellenkeznek velem.
Zsolt. 55,5
Az én szívem reszket bennem, és a halál félelmei körülvettek engem.
Zsolt. 55,6
Félelem [2 Sám. 21,11-23. 13,26. 15,14.] és rettegés esett én reám, és borzadály vett körül engem.
Zsolt. 55,7
Mondám: Vajha szárnyam volna, mint a galambnak! Elrepülnék és nyugodnám.
Zsolt. 55,8
Ímé, messze elmennék és a pusztában lakoznám. Szela.
Zsolt. 55,9
Sietnék kiszabadulni e sebes szélből, e forgószélből.
Zsolt. 55,10
Rontsd meg Uram, és oszlasd meg az ő nyelvöket; mert erőszakot és háborgást látok a városban.
Zsolt. 55,11
Nappal és éjjel körüljárják azt annak kőfalainál, bent hamisság és ártalom van abban.
Zsolt. 55,12
Veszedelem van bensejében; s nem távozik annak teréről a zsarnokság és csalárdság.
Zsolt. 55,13
Mert nem ellenség szidalmazott engem, hisz azt elszenvedném; nem gyűlölőm emelte fel magát ellenem, hiszen elrejtettem volna magamat az elől:
Zsolt. 55,14
Hanem te, hozzám hasonló halandó, én [2 Sám. 15,31. 16,23.] barátom és ismerősöm,
Zsolt. 55,15
A kik együtt édes bizalomban éltünk; az Isten házába jártunk a tömegben.
Zsolt. 55,16
A halál vegye őket körül, elevenen szálljanak a Seolba; mert gonoszság van lakásukban, kebelökben.
Zsolt. 55,17
Én az Istenhez kiáltok, és az Úr megszabadít engem.
Zsolt. 55,18
Estve, reggel [2 Sám. 15,25. 26.] és délben panaszkodom és sóhajtozom, és ő meghallja az én szómat.
Zsolt. 55,19
Megszabadítja lelkemet békességre a rám támadó hadtól, mert sokan vannak ellenem.
Zsolt. 55,20
Meghallja [2 Sám. 16,22.] Isten és megfelel nékik, (mivelhogy ő eleitől fogva trónol, Szela), a kik nem akarnak megváltozni és nem félik az Istent.
Zsolt. 55,21
Kezeit felemelte a vele békességben lévőkre; megszegte az ő szövetségét.
Zsolt. 55,22
A vajnál simább az ő szája, pedig szívében háborúság van; lágyabbak beszédei az olajnál, pedig éles szablyák azok.
Zsolt. 55,23
Vessed az Úrra a te terhedet, ő gondot visel rólad, és nem engedi, hogy valamikor ingadozzék az igaz.
Zsolt. 55,24
Te, Isten, a veszedelem vermébe taszítod őket; a vérszopó és álnok emberek életüknek [Zsolt. 37,35. 36. Jób 15,32. 33.] felét sem élik meg; én pedig te benned bízom.
