Zsolt. 53.
Zsolt. 53.
Az emberek bűnösségéről.
Zsolt. 53,1
Az éneklőmesternek a mahalathra, Dávid [Zsolt. 14,1-7.] tanítása.
Zsolt. 53,2
Ezt mondta a balgatag az ő szívében: Nincs Isten. Megromlottak és útálatos hamisságot cselekedtek, nincs a ki jót cselekedjék.
Zsolt. 53,3
Isten letekint a mennyből az emberek fiaira, hogy meglássa, ha van-é értelmes, Istent kereső?
Zsolt. 53,4
Mindnyájan [Róm. 3,10-13.] elhajlottak, és valamennyien megromlottak, nincsen a ki jót cselekedjék, nincsen csak egy is.
Zsolt. 53,5
Avagy nincs értelem a hamisságnak cselekvőiben, a kik az én népemet megeszik, mintha kenyeret ennének, a kik az Istent segítségül nem hívják?
Zsolt. 53,6
Ott félnek nagy félelemmel, a hol nincsen félelem; mert az Isten elszéleszti azoknak tetemeit, a kik tábort járnak ellened; megszégyeníted azokat, mert az Isten megveti őket.
Zsolt. 53,7
Oh, vajha eljönne Sionból Izráelnek a szabadítás! Mikor az Úr visszahozza az ő népének foglyait, örül majd Jákób és vigad Izráel!
