Zsolt. 5.
Zsolt. 5.
Az Úr gyűlöli a gonoszságot, az igazakat pedig megáldja.
Zsolt. 5,1
Az éneklőmesternek a nehilótra, Dávid zsoltára.
Zsolt. 5,2
Uram, figyelmezz [Zsolt. 4,2. 17,1.] szavaimra; értsd meg az én sóhajtásomat!
Zsolt. 5,3
Ügyelj az én kiáltásom szavára, én Királyom és én Istenem; mert én hozzád imádkozom!
Zsolt. 5,4
Uram, jó reggel hallgasd meg az én szómat; jó reggel [Zsolt. 59,17.] készülök hozzád és vigyázok.
Zsolt. 5,5
Mert nem olyan Isten vagy te, a ki hamisságban gyönyörködnél; nem lakhatik tenálad gonosz. [Róm. 1,8. Zsolt. 34,17. Máté 7,22. 23.]
Zsolt. 5,6
Nem állhatnak meg szemeid előtt a kevélyek, [Zsolt. 1,5. 11,5. Jób. 13,16.] gyűlölsz te minden bűnt cselekedőt.
Zsolt. 5,7
Elveszted, [Zsolt. 9,6. Csel. 5,3. 5,8. 10.] a kik hazugságot szólnak; a vérszopó és álnok embert útálja az Úr.
Zsolt. 5,8
Én pedig a te kegyelmed sokaságából házadba mehetek; [2 Sám. 6,17.] leborulok szent templomodban a te félelmedben.
Zsolt. 5,9
Uram, vezess engem a te igazságodban [Zsolt. 27,11.] az én ellenségeim miatt; egyengesd előttem a te útadat!
Zsolt. 5,10
Mert nincsen az ő szájokban egyenesség, belsejök csupa romlottság; nyitott sír [Róm. 3,13. 14.] az ő torkuk, nyelvökkel hizelkednek.
Zsolt. 5,11
Kárhoztasd őket, oh Isten; essenek el saját tanácsaik által; taszítsd el őket vétkeik sokasága miatt, mert fellázadtak ellened.
Zsolt. 5,12
És majd örülnek mindnyájan, a kik bíznak benned; mindörökké vígadjanak, és te megoltalmazod őket, és örvendeznek te benned, [Dán. 3,28. Zsolt. 68,3.] a kik szeretik a te nevedet.
Zsolt. 5,13
Mert te, Uram, megáldod az igazat, körülveszed a te [Zsolt. 3,3.] jóvoltoddal, mint egy paizszsal.
