Zsolt. 37.
Zsolt. 37.
Vigasztalás az istentelenek szerencsés állapotja miatt kesergőkhöz.
Zsolt. 37,1
Dávidé.
Ne bosszankodjál az elvetemültekre, ne [Péld. 24,1.] irígykedjél a gonosztevőkre.
Ne bosszankodjál az elvetemültekre, ne [Péld. 24,1.] irígykedjél a gonosztevőkre.
Zsolt. 37,2
Mert hirtelen [Jób 22,16. 20,5.] levágattatnak, mint a fű, s mint a gyönge növény elfonnyadnak.
Zsolt. 37,3
Bízzál az Úrban és jót cselekedjél; e földön lakozzál és hűséggel élj.
Zsolt. 37,4
Gyönyörködjél az Úrban, és megadja néked szíved kéréseit.
Zsolt. 37,5
Hagyjad az Úrra a te útadat, és bízzál benne, majd ő teljesíti.
Zsolt. 37,6
Felhozza a te [Ésa. 58,8.] igazságodat, mint a világosságot, és a te jogodat, miként a delet.
Zsolt. 37,7
Csillapodjál le az Úrban és várjad őt; ne bosszankodjál arra, a kinek útja szerencsés, se arra, a ki álnok tanácsokat követ.
Zsolt. 37,8
Szünj meg a haragtól, hagyd el heveskedésedet; ne bosszankodjál, csak rosszra vinne!
Zsolt. 37,9
Mert az [Jób 20,5-29.] elvetemültek kivágattatnak; de a kik az Urat várják, öröklik a földet.
Zsolt. 37,10
Egy kevés idő még és nincs gonosz; nézed a helyét és nincsen ott.
Zsolt. 37,11
A szelidek pedig öröklik a földet, és [5 Móz. 28,1-13. Máté 5,5.] gyönyörködnek nagy békességben.
Zsolt. 37,12
Fondorkodik a gonosz az igaz ellen, és fogait csikorgatja rá:
Zsolt. 37,13
Az Úr [Zsolt. 2,4.] neveti őt, mert látja, hogy eljő az ő napja.
Zsolt. 37,14
Fegyvert vonnak a gonoszok; felvonják ívöket, hogy a szegényt és nyomorultat elejtsék, és leöljék az igazán élőket;
Zsolt. 37,15
De fegyverök saját szívökbe hat, és ívök eltörik.
Zsolt. 37,16
Jobb a kevés [Péld. 15,16. 17.] az igaznak, mint a sok gonosznak az ő gazdagsága.
Zsolt. 37,17
Mert a gonoszok karja eltörik, de az igazakat [Zsolt. 34,10-11. Péld. 13,25.] támogatja az Úr.
Zsolt. 37,18
Jól tudja az Úr a feddhetetleneknek napjait, és hogy örökségök mindörökké meglesz.
Zsolt. 37,19
Nem szégyenülnek meg a veszedelmes időben, [Zsolt. 33,19.] és jóllaknak az éhség napjaiban.
Zsolt. 37,20
De a gonoszok [Jób 18,5-21.] elvesznek, és az Úrnak ellensége, mint a liget ékessége, elmúlik, füstként múlik el.
Zsolt. 37,21
Kölcsön kér a gonosz és meg nem fizet, de az igaz irgalmas [5 Móz. 28,12. Jób 31,16-21.] és adakozó.
Zsolt. 37,22
Mert a kiket ő megáld, öröklik a földet, és a kiket ő megátkoz, kivágattatnak azok.
Zsolt. 37,23
Az Úr [Zsolt. 18,25. 37.] szilárdítja meg az igaz ember lépteit, és útját [Zsolt. 1,6.] kedveli.
Zsolt. 37,24
Ha elesik, [Péld. 24,16. 2 Kor. 4,8. 9.] nem terül el, mert az Úr támogatja kezével.
Zsolt. 37,25
Gyermek voltam, meg is vénhedtem, de nem láttam, hogy elhagyottá [Péld. 10,3. 13,23.] lett volna az igaz, a magzatja pedig kenyérkéregetővé.
Zsolt. 37,26
Mindennapon [Jób 3,16-18. Zsolt. 112,9.] irgalmatoskodik és kölcsön ad, és az ő magzatja áldott.
Zsolt. 37,27
Kerüld a rosszat és jót cselekedjél, és [Péld. 11,6. Ésa. 1,16. 17.] megmaradsz mindörökké.
Zsolt. 37,28
Mert az Úr szereti az ítéletet, és el nem hagyja az ő kegyeseit; megőrzi őket mindörökké, a gonoszok magvát pedig [Jób 21,19.] kiirtja.
Zsolt. 37,29
Az igazak öröklik [vers 11.] a földet, és mindvégig rajta lakoznak.
Zsolt. 37,30
Bölcseséget beszél az igaznak szája, és a nyelve ítéletet szól.
Zsolt. 37,31
Istenének törvénye [Zsolt. 1,2.] van szívében, lépései nem ingadoznak.
Zsolt. 37,32
Leselkedik a [Zsolt.10,8-10.] gonosz az igazra, és halálra keresi azt;
Zsolt. 37,33
De az Úr nem hagyja azt annak kezében, sem nem kárhoztatja, mikor megítéltetik.
Zsolt. 37,34
Várjad az Urat, őrizd meg az ő útját; és fölmagasztal téged, hogy örököld a földet; és meglátod, a mikor kiirtatnak a gonoszok.
Zsolt. 37,35
Láttam elhatalmasodni a gonoszt és szétterjeszkedett az, mint egy gazdag lombozatú vadfa;
Zsolt. 37,36
De elmult [Zsolt. 49,13.] és ímé nincsen! kerestem, de nem található.
Zsolt. 37,37
Ügyelj a feddhetetlenre, nézd a becsületest, [Zsolt. 18,5. 20,44.] mert a jövendő a béke emberéé.
Zsolt. 37,38
De a bűnösök mind elvesznek; a gonosznak [Jób 18,16. 20.] vége pusztulás.
Zsolt. 37,39
Az igazak segedelme pedig az Úrtól van; ő az ő erősségök [Zsolt. 9,10.] a háborúság idején.
Zsolt. 37,40
Megvédi őket az Úr és megszabadítja őket; megszabadítja őket a gonoszoktól [Jób 20,10. Zsolt. 18,45.] és megsegíti őket, mert ő benne bíznak.
