Zsolt. 19.
Zsolt. 19.
Isten dicsősége a természetben, és az ő felséges törvényei.
Zsolt. 19,1
Az éneklőmesternek; [1 Krón. 25,1.] Dávid zsoltára.
Zsolt. 19,2
Az egek [Zsolt. 97,6.] beszélik Isten dicsőségét, és kezeinek munkáját hirdeti [1 Móz. 1,6.] az égboltozat.
Zsolt. 19,3
Nap napnak mond beszédet; [Róm. 1,20.] éj éjnek ad jelentést.
Zsolt. 19,4
Nem olyan szó, sem olyan beszéd, a melynek hangja nem hallható:
Zsolt. 19,5
Szózatuk kihat [Róm. 10,18.] az egész földre, és a világ végére az ő mondásuk. A napnak csinált bennök sátort.
Zsolt. 19,6
Olyan ez, mint egy vőlegény, a ki az ő ágyasházából jön ki; örvend, mint egy hős, hogy futhatja a pályát.
Zsolt. 19,7
Kijövetele az ég egyik szélétől s forgása a másik széléig; és nincs semmi, a mi elrejtőzhetnék hevétől.
Zsolt. 19,8
Az Úrnak törvénye [Zsolt. 18,31.] tökéletes, megeleveníti a lelket; az Úrnak bizonyságtétele biztos, [Zsolt. 119,130.] bölcscsé teszi az együgyűt.
Zsolt. 19,9
Az Úrnak rendelései helyesek, megvidámítják a szívet; az Úrnak parancsolata világos, megvilágosítja [Zsolt. 119,105.] a szemeket.
Zsolt. 19,10
Az Úrnak félelme tiszta, megáll mindörökké; az Úrnak ítéletei változhatatlanok s mindenestől fogva igazságosak.
Zsolt. 19,11
Kivánatosabbak [Zsolt. 119,14. 72. 127.] az aranynál, még a sok színaranynál is; és édesebbek a méznél, még a színméznél is.
Zsolt. 19,12
Szolgádat is intik azok; a ki megtartja azokat, nagy jutalma [3 Móz. 18,5.] van.
Zsolt. 19,13
Ki veheti észre a tévedéseket? Titkos [3 Móz. 4,22.] bűnöktől tisztíts meg engemet.
Zsolt. 19,14
Tartsd távol a te szolgádat a szándékosoktól; [Zsolt. 18,24. 1 Sám. 25,22. 33.] ne uralkodjanak rajtam; akkor ártatlan leszek, és tiszta leszek, sok vétektől.
Zsolt. 19,15
Legyenek kedvedre valók szájam mondásai, és az én szívem [Zsolt. 104,34.] gondolatai előtted, legyenek, oh Uram, kősziklám és megváltóm.
