2 Sám. 4.
2 Sám. 4.
Isbósetet a maga szolgái megölik; kiket viszont Dávid megölet.
2 Sám. 4,1
Mikor pedig meghallotta Saul fia, hogy meghalt Abner Hebronban, igen megfogyatkozék az ő ereje. Sőt az egész Izráel megrémüle.
2 Sám. 4,2
Két fővezére volt a Saul fiának, egyiknek neve Bahana és a másiknak neve Rékáb, Rimmonnak fiai, ki Beerótból való vala, a Benjámin fiai közül; mert Beerót is a Benjámin városai közé számláltatik.
2 Sám. 4,3
Elfutottak vala pedig a Beerótbeliek Gittáimba, [Nehem. 11,33.] és lőnek ott jövevények mind e mai napig.
2 Sám. 4,4
Jonathánnak [1 Sám. 23,17.] pedig, a Saul fiának volt egy sánta fia (öt esztendős vala, mikor Jezréelből hír jött Saul és Jonathán felől, és felvevé őt a dajkája, hogy elszaladjon vele; lőn pedig, hogy mikor a dajka gyorsan futott, elesett, és megsántula), ennek neve vala Méfibóset.
2 Sám. 4,5
Elmenének azért a Beerótbeli Rimmonnak [vers 2.] fiai, Rékáb és Bahana, és bemenének Isbósetnek házába, mikor a nap legmelegebb vala és ő déli álmát aluszsza vala.
2 Sám. 4,6
Bemenvén azért ezek a ház belsejébe, gabonát vive, általüték [Bir. 3,21.] őt az ötödik oldalborda alatt; s Rékáb és az ő atyjafia, Bahana, elszaladának.
2 Sám. 4,7
Mikor azért ezek a házba bementek, és ő hálószobájában az ágyán feküvék, megsebesítvén megölték őt, s fejét levágva, felvették az ő fejét, és egész éjjel mennek vala a sík mezőn.
2 Sám. 4,8
És elvivék Isbóset fejét Dávidhoz Hebronba, és mondának a királynak: Ímhol Isbósetnek, Saul fiának, a te ellenségednek feje; a ki üldözé a te lelkedet, és az Úr bosszút állott e mai napon az én uramért, a királyért, Saulon és az ő maradékán.
2 Sám. 4,9
Felele pedig Dávid Rékábnak és Bahanának, az ő atyjafiának, a Beerótbeli Rimmon fiainak, és monda nékik: Él az Úr, ki az én életemet megszabadította minden nyomorúságból,
2 Sám. 4,10
Hogy én azt, a ki nékem hírt hozott vala, ezt mondván: Ímé meghalt Saul (és azt hitte, hogy azzal nékem örömet szerez), megragadván megöletém őt Siklágban, [rész 1,15.] holott jutalmat kellett volna adnom néki hírmondásáért:
2 Sám. 4,11
Mennyivel inkább az istentelen embereket, kik [vers 5. 6.] ágyában, a maga házában ölték meg az igaz embert? Azért most vajjon ne kivánjam-é meg az ő vérét kezeitekből, hogy titeket eltöröljelek a földről?
2 Sám. 4,12
Parancsola azért Dávid az ő szolgáinak, hogy megöljék [rész 1,15. 1 Sám. 24,23.] őket; és elvagdalák kezeiket és lábaikat; és felakaszták őket Hebronban, a halastó mellett. Isbósetnek pedig fejét felvevén, eltemeték az Abner [rész 3,32.] sírboltjába, Hebronban.
