Róm. 6.
Róm. 6.
A megigazultak és a bűn.
Róm. 6,1
Mit mondunk tehát? Megmaradjunk-é a bűnben, hogy a kegyelem annál nagyobb legyen?
Róm. 6,2
Távol legyen: a kik meghaltunk a bűnnek, mimódon élnénk még abban?
Róm. 6,3
Avagy nem tudjátok-é, hogy a kik megkeresztelkedtünk Krisztus [Gal. 3,27. Kol. 2,12.] Jézusba, az ő halálába keresztelkedtünk meg?
Róm. 6,4
Eltemettettünk azért ő vele együtt a keresztség által a halálba: [Kol. 2,12.] hogy miképen feltámasztatott Krisztus a halálból az Atyának dicsősége által, azonképen mi is új életben [Eféz. 4,22-24.] járjunk.
Róm. 6,5
Mert ha az ő halálának hasonlatossága szerint vele egygyé lettünk, bizonyára feltámadásáé szerint is azok leszünk. [rész 8,11.]
Róm. 6,6
Tudván azt, hogy a mi ó [Gal. 5,24.] emberünk ő vele megfeszíttetett, hogy megerőtelenüljön a bűnnek teste, hogy ezután ne szolgáljunk a bűnnek:
Róm. 6,7
Mert a ki meghalt, [1 Pét. 4,1. 2.] felszabadult a bűn alól.
Róm. 6,8
Hogyha pedig meghaltunk Krisztussal, hiszszük, hogy élünk is ő vele. [2 Tim. 2,11.]
Róm. 6,9
Tudván, hogy Krisztus, a ki feltámadott a halálból, többé meg nem hal; a halál többé rajta nem uralkodik,
Róm. 6,10
Mert hogy meghalt, a bűnnek halt meg egyszer; hogy [Zsid. 7,27.] pedig él, az Istennek él.
Róm. 6,11
Ezenképen gondoljátok ti is, hogy meghaltatok a bűnnek, [1 Pét. 2,24.] de éltek az Istennek a mi Urunk Jézus Krisztusban.
Róm. 6,12
Ne uralkodjék tehát a bűn a ti halandó testetekben, [1 Kor. 9,27. Gal. 5,16. 19-21.] hogy engedjetek néki az ő kívánságaiban:
Róm. 6,13
Se ne szánjátok oda a ti tagjaitokat hamisságnak fegyvereiül [1 Pét. 4,2. 3.] a bűnnek; hanem szánjátok oda magatokat az Istennek, mint a kik a halálból életre keltetek, és a ti tagjaitokat igazságnak fegyvereiül az Istennek.
Róm. 6,14
Mert a bűn ti rajtatok nem uralkodik; mert nem vagytok törvény alatt, hanem kegyelem alatt.
Róm. 6,15
Mit is tehát? Vétkezzünk-é mivelhogy nem vagyunk törvény alatt, hanem kegyelem alatt? Távol legyen.
Róm. 6,16
Avagy nem tudjátok, hogy a kinek oda szánjátok magatokat szolgákul az engedelmességre, annak [Ján. 8,34.] vagytok szolgái, a kinek engedelmeskedtek: vagy a bűnnek halálra, vagy az engedelmességnek igazságra?
Róm. 6,17
De hála az Istennek, hogy jóllehet a bűn szolgái voltatok, de szívetek szerint engedelmeskedtek a tudomány azon alakjának, a melyre adattatok.
Róm. 6,18
Felszabadulván pedig a bűn alól, az igazságnak szolgáivá [1 Pét. 2,16. 17.] lettetek.
Róm. 6,19
Emberi módon szólok a ti testeteknek erőtlensége miatt. Mert a miképen oda szántátok a ti tagjaitokat a tisztátalanságnak és a hamisságnak szolgáiul a hamisságra: [1 Pét. 4,3.] azonképen szánjátok oda most a ti tagjaitokat szolgáiul az igazságnak a megszenteltetésre.
Róm. 6,20
Mert mikor a bűn szolgái valátok, az igazságtól szabadok valátok.
Róm. 6,21
Micsoda gyümölcsét vettétek azért akkor azoknak, a miket most szégyenletek? mert azoknak a [rész 5,12.] vége halál.
Róm. 6,22
Most pedig, minekutána felszabadultatok a bűn alól, szolgáivá lettetek pedig az Istennek: megvan a gyümölcsötök a megszenteltetésre, a vége pedig örök élet.
Róm. 6,23
Mert a bűn zsoldja halál; [1 Móz. 2,17.] az Isten kegyelmi ajándéka pedig örök élet a mi Urunk Krisztus Jézusban.
